Seite 155 [155]
KORTÁRS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK
szenvedéséért, haláláért. Mária Magdolna (Barta Ágnes) kérdésfelvetése a darab
költőiségének meghatározó eleme, hiszen a Jézustól elpártolt személyekre hívja
fel a figyelmet.
Hát csak ennyien vagyunk? És hol vannak a napkeleti bölcsek, minden bölcsességük¬
kel? És akiket megszabadított, most hol vannak? Hol vannak, akikkel csodát tett, aki¬
ket meggyógyított?! a különféle betegségekben és kínokban sínylődők, az ördöngösök,
holdkérosok és gutaütôttek, a bélpoklosok — hol van a szäzados szolgäja?! Hol van a
naini ifjú, hol van Jaiuris és Jairus leánya? hol a Görbedt Asszony?"
Még a Bűn és bűnhődés legmarkánsabb figurájaként a halálból feltámasztott
Lázár (Szabó Sebestyén László) is arra hivatkozik, hogy ő beteg, ezért nem tud
segíteni a foglyul ejtett Krisztuson. Az üdvtörténetből való (tudatos) kizáródás
a Szőcs Géza Passiójához írt, Visky András által megfogalmazott, Kolozsvári
anziksz című utószó alapgondolata is: ,annyi az 6vé, ami nem vele torténik”.“”
Az egyén csak annyit vállal magára az eseményekből, amennyi nem az övé, ta¬
núja a történteknek, kíséri az eseményeket valameddig, de mégsem tud velük
azonosulni, vagyis a történetnélküliség, a köztesség semleges állapotába jut. A
jelen levő, de mégsem résztvevő, felelősséget nem vállalók önmagukat falazzák
a hitvesztés állapotába. A kollektív bűnösség mellett az egyén felelőssége is
megjelenik, hiszen a távolmaradás, a nem-jelenlét, a hárítás épp ugyanahhoz a
végső tetthez vezet, mint Péter és Júdás árulása vagy Pilátus közönyössége.
Az előadás egyik fontos mozzanata a rendezésben Mária (Tóth Auguszta)
monológja, amely az emberi lét alapkérdéseit sorolja fel. A gyermekét gyászoló
anya egyenes és nyílt kérdéseket tesz fel imádságában arra vonatkozóan, hogy
tulajdonképpen mire is szülte gyermekét. , 34 éve várom / hogy eljöjj hozzám /
hogy újra eljöjj hozzám / hogy beszéljünk végre arról is / hogy megbeszéljük
végre / hogy a gyerek / hogy ez a fiú / HOGY MI LEGYEN A GYEREKKEL."
Mária embersége, aggodalma és ebben való magánya sokszor kivetül a színpad¬
ra, kétségbeesetten próbál segíteni gyermekének, folyamatosan jelen van a kö¬
zelében, tekintete követi a vele történő eseményeket, sokszor mozdulatai is
gyermeke gesztusait, rezdüléseit utánozzák. A Vidnyánszkyra jellemző szín¬
padra ábrázolt víziók Mária kapcsán is megjelennek: a passiótörténet során fel¬
felbukkan előtte a gyermek Jézus, aki ide-oda bújócskázik és szaladgál a szín¬
padon, vidám tréfát űzve anyjával. Amikor Mária a kereszthaláltól igyekszik
448 Szőcs: Passió, 22.
449 Uo., 74.
450 Uo., 38.
* 153 ¢