Seite 132 [132]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
Visky alkotásaiban a fény mindig meghatározó szerepet kap. A Pornóban a
főszereplő az előadás végén besétál az őt elnyelő, vakító fényárba: ,a Nemzeti
Színházban például a vasajtón ment ki Csilla, ellenfényben, ami az ő ötlete volt.
Én pedig azt kértem tőle, hogy benne szülessen meg a fény, hogy boldogan men¬
jen ki, egy olyan valóság felé tartva, amely felülírja a szabadságvágyat eltipró e
vildgi realitast.”** A színpadteret meghatározó fényjáték a Tanítványok, A test
történetei, a Megöltem az anyámat és a Caravaggio terminal színpadi megvaló¬
sulásainak is sajátja. A jól körülhatárolt színpadterekre betörő fény a közelgő
szabadság, a megváltásra váró, meddő élethelyzetek feloldásának motívuma,
annak jele, hogy a transzcendencia cselekszik, felülírja a sebzett testen levő
nyomokat és varratokat, az abban rejlő hiányokat. A szökés című, Patkó által
rendezett előadásban a cellába harmadik személyként érkező fogvatartott, Vitéz
(László Csaba) teste csonka: tizennyolc éven át tartó raboskodása alatt elvesz¬
tette a bal lábát. A test sebzettségének hangsúlyozásaként fából készült végtag¬
ját a hátára kötve hordja, a rendezés végén — mintha soha többé nem volna rá
szüksége — otthagyja azt a színpad közepén. A fél lábbal élő Vitéz az egyetlen
fogvatartott a cellában, aki nem tűnt el, mert szökése még nem időszerű. Azért
marad a színpadon, mert feladata van: másokat is át kell segítenie egy emberfe¬
letti valóságba. A szökés is a keresztre feszített testet és annak feltámadását hi¬
vatott felidézni, a rendező úgy helyezi a jelen időn kívülre az előadás során lét¬
rejövő utalásokat, hogy segítségükkel a befogadók saját idejüket transzcendens
dimenzióba helyezhessék. A nyomolvasás során a nézők az intenzív színészi
jelenlét és az emberi testek törékenységének hangsúlyozása, valamint a metafo¬
ra működésének hatására testi tapasztalatot élhetnek át, felismerhetik önmaguk
fizikai, mentális esendőségeit, és Krisztus halálának, feltámadásának tükrében
helyezhetik el azt. Lehmann szerint a fizikai test ,,...a posztdramatikus színház¬
ban saját, önálló valósággá válik — amely nem valamilyen érzelmet smesél elx
gesztusai segítségével, hanem jelenléte révén a kollektív történelem bevésődési
pontjaként manifesztálódik."???
A test revolúcióját a keresztény liturgiára épülő színházi előadások más és más
történetek útján, de mindig ugyanarról az oldalról közelítik meg: a megváltott
emberi test aspektusából. A megváltás a mulandóság ellenpontja: Isten beavat¬
kozása révén az emberi élet újjászületik az adott időben vagy újra folytathatóvá
válik a transzcendencia idétlenségében.*™* A feltamadas történelmi tényének
382 „A szinhäz foglyul ejt" Beszélgetés a Pornó című előadásról, Szcenárium, V. évf., 2017/5, 64.
383 Lehmann: Posztdramatikus színház, 114. (Kiemelés az eredetiben.)
384 A feltámadás először Jézus Krisztusban valósult meg, másodikként Szűz Mária lett a részese,
harmadrészt az utolsó ítélet napján minden ember feltámad. Diós István — Viczián János (szerk.):
Magyar Katolikus Lexikon, III., Budapest, Szent István Társulat, 1997, 773—74.
s 130 "