OCR
A - A, A LITURGIKUS SZÍNHÁZ TESTBE ÍRÓDÓ NYOMAI testeket, ezzel együtt állandó istenkeresésben éli életét. Miközben a legmagasabb egyházi köröktől kap megrendeléseket, szakrális témájú festményein utcalányok, szegényházakban és kocsmákban tengődő emberek arcait örökíti meg. Visky alkotásában Caravaggio monomániás, édesapja halálát nem tudja feldolgozni, folyamatosan visszatér ehhez az eseményhez. Kényszeresen beszél a halálról, pestisben elhunyt apjáról, a halott test látványa szinte vonzza. Az amerikai rendező által színpadra vitt előadásban a halál gondolatának repetitív visszatérését a színpadon jelenlevő, ravatalra emlékeztető hullaházi ágyak illusztrálják. (11. kép) A Woodruff által megvalósított provokatív rendezés Caravaggio életét montázsszerűen jeleníti meg. A szcenika a visszaemlékezés egyes állomásait ábrázolja, azokat a képeket, amelyek a festő halála előtt peregnek le emlékezetében. A megcsonkított — vendettában megvakított — emberi test a látás elvesztése ellenére is vissza tud tekinteni azokra a meghatározó élményekre, amelyek élete során érték őt. A rendező által használt, sokszor filmszerű, vetített háttérrel illusztrált színpad képei egymással felcserélhetők, a halál előtti utolsó pillanat szempontjából teljesen mindegy, melyik emlék villan fel először, és melyik utoljára. Ahogy az elromlott tévéképernyőre jellemző villódzás a megvakítás motívumára utal a rendezésben, hasonlóképp a szcenika képeinek váltakozása Caravaggio emlékeinek feltolulására, gyors egymás utánjára utal. Az előadást gyakran uraló kék fények pedig a laboratóriumok villanyfényének, a halotthűtőknek és a kihűlő emberi testnek a szimbólumai. A darab érdekes momentuma, hogy a művészt kísérő Cecco (Sinkó Ferenc) dadog, dadogása töredékessé teszi a nyelvet, szétzilál minden letisztult fogalmazásmódot, arra kényszerítve az értelmezőt, hogy újraépítve a nyelvet lépésről lépésre minden dolgot ismét megnevezzen, újabb jelentéseket tulajdonítva neki. Cecco dadogása utalásként értelmezhető: Isten közelségének kifejezése a maga teljességében lehetetlen, csak a nyelv artikulálatlanságában képes az ember ezzel kapcsolatosan bármit kimondani vagy megfogalmazni. A test csonkaságának kifejezője az is, hogy Caravaggiót a halála előtt megvakítják. A rendezés alapján a festő lelke mélyén rejtőző egzisztenciális jelentések csak ekkor öltenek testet, a lelkében megjelenő fényforrást a transzcendenciával azonosítja, annak ellenére, hogy a külvilágból már semmit sem lát. A Caravaggio terminalhoz köthető előadás A test történeteinek két darabja, a Theresa, valamint az Artemisia?" című színdarabok. A Teréz anya (hit)életét feszegető alkotás a halott emberi testekhez való viszonyt helyezi középpontba, 377 Visky Andras: The Unburied. The Saint of Darkness, Foreign Affairs Theatre, London. A bemutató datuma: 2017. november 20. Rendezé: Camila Franca és Trine Garrett. Ud: Theresa. Theatre Y, Chicago. A bemutató dátuma: 2018. május 25. Rendező: Melissa Lorraine. Uő: Artemisia. Theatre Y, Chicago. A bemutató dátuma: 2018. május 25. Rendező: Andrej Visky. s 127 "