Page 128 [128]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
közötök egymáshoz, azt hiszi, összeköt a vér, de nem, nincs, belépett a Soha
országába, és minden érvényét veszítette. Nem köt össze a vér."?"?
Az anyjával való találkozás során Bernadett rádöbben arra, hogy a történtek
után — az anya otthagyta őt a kórházban, és soha többé nem érdeklődött iránta
— nem tudnak kiegyensúlyozott kapcsolatot teremteni egymással. Az anya nem
jelenik meg önálló szereplőként a színpadon, csupán a gézből kialakított bábok
és a Bernadett által felelevenített dialógusok utalnak rá. A főszereplő monodrá¬
mába ágyazott, töredékes emlékképekből álló életútja akkor talál rá a szabadu¬
lásra, amikor képes beletörődni a kivetettségébe, és elfogadja édesanyja egykori
döntését. A világ számos helyén megrendezett?" darab kolozsvári változatának
fontos momentumai a kövek - sirkövek -, amelyek nemcsak a szinpadteret ha¬
täroljak körbe, de a szereplök ältal rituälisan meggyilkolt embereket is szimbo¬
lizaljak. Az előadás zárójelenetében Bernadett kabátzsebe egyre inkább megtelik
azokkal a kövekkel, kővé varázsolt emberekkel, akiktől távolodni, függetlenedni
akar. A kövek gyászszertartásba emelése a zsidó hagyományra utal. A Bernadett
számára zavaró, feldolgozhatatlan anya-lánya viszony lezárása a függetlenedés,
amely rituális gyilkosságként zajlik ugyan, de az anya személye, léte továbbra is
eltörölhetetlen a lány életéből. A kő mint szimbólum az Alkoholistákhoz írt
szerzői instrukcióban is megjelenik, amely azt javasolja a mindenkori rendezőnek,
hogy az előadás végén a színészek megjelölt köveket osszanak szét a nézők között,
amelyekből azokat egymás mellé rendezve akár egy szó vagy mondat kereked¬
hetne ki, utalva ezzel az együtt megélt, közös és eltörölhetetlen színházi élmény
fontosságára."
A gyászban lét, a ravatal a Robert Woodruff által rendezett Caravaggio terminal
atmoszférájának is meghatározó eleme. Caravaggio (Szűcs Ervin) a darabban élő
és halott testek mellett köteleződik el, nem véletlenül kapta a Visky-dráma a
Testek laboratóriuma alcímet. Molnár szerint a laboratórium ebben a darabban
,nem az elmélyült, összetett vizsgálódás tere, sokkal inkább a minden esetleges¬
séget kizáró, minden félrebeszélést kerülni kívánó kérdések ideje.""" A festő
alkotásai során nem tesz mást, mint tanulmányozza az élő és halott emberi
#3 Uo., 198.
#4 Pl: Visky Andräs: I killed my mother, Spooky Action Theatre, Washington DC. A bemutató
dátuma: 2016. szeptember 16. Színészek: Erica Chamblee és Kevin E. Ihorne. Rendező: Gleason¬
Nagy Natalia. U6: I killed my mother, Rosemary Branch Theatre, Summer Dialogues Productions,
London. A bemutató dátuma: 2013. március 5. Színészek: Csiki Orsolya, Nagy Antal. Rendező:
Gleason Natalia. U6: I killed my mother, La MaMa, New York. A bemutató dátuma: 2012. Szí¬
nészek: Melissa Lorraine and Andrew Hampton Livingston. Rendező: Karin Coonrod.
35 Vö.: Sipos: Mint aki látja a hangot, 146.
376 Molnár Illés: Hallas dolga, Tiszatdj, 2016. majus 15. https://tiszatajonline.hu/?p=96598 (Letéltés:
2021. augusztus 9.)
s 126 +