Oldal 123 [123]
A - A, A LITURGIKUS SZÍNHÁZ TESTBE ÍRÓDÓ NYOMAI
csontváz szembeállítása, az angyal felrajzolása a táblára olyan liturgikus erőtér¬
be helyezik az előadást, ahol a gyermek és férj elvesztése felszámolja és megál¬
lítja az időt, és csak a testben-lélekben tátongó üresség lüktet a színpadon:
, Érzem az illatod. / Ne menj el tőlem, hallod? / Elmégy? / Elmégy? / Elmégy? /
Máris elmégy tőlem? / Itthagysz? / Ne menj el. / Megígéred? / Nem. / Azt mond¬
ja, nem.”?°? A tér szinte üres, az űrt a nő szóbeli és testi megnyilvánulásai, vala¬
mint a színpad hátsó részében zenélő férfi fel-felbukkanása tölti be. A szerelmes,
gyermeket váró, majd szeretteit elveszítő nő zaklatott lelkiállapota a csupasz
térben fokozódik, a rendezés végig fenntartja a gyermekért aggódó anya lelkiál¬
lapotát, a háttérbe vetített utcaképek pedig erősítik a vetéléshez vezető út nyo¬
masztó politikai hátterét.
Az előadás terébe vezető installáció fizikai középpontja egy nőgyógyászati ágy
— a színpadtérben nem jelenik meg — a , Pornó" nevet viselő főszereplő elvetélé¬
sének valóságosságát hitelesíti. A nőgyógyászati szék az installáció központi
elemeként a női test hasadására utal: arra a törésre, amely során a megszülető
(vagy meg nem születő) gyermek teste elkülönbözik az anyáétól. A gyermeket
váró nő vetélése rámutat arra, hogy az emberi testnek van egy kézzel nem fog¬
ható, mégis nagyon is megtapasztalható minősége: az élő emberi testben elhaló,
meg nem született emberi test, az élő fizikumban bekövetkező halál. , Ne vérezz,
te / bennem lakó, / mit képzelsz?" — kérdezi , Pornó" a vetélés kezdetekor. A
szülés hiánya törés a testben, a valóságtól való elszakítás vákuuma. A test ön¬
magától való elkülönbözése , Pornó" számára az a mélypont, amikor nem marad
más, mint annak a felismerése, hogy az ember nem lehet ura sem a saját, sem
mások életének. Az egyén meddőségéért a Visszaszületésben is a (szintén meddő)
világban történő események okolhatók, a meddőség felmutatása, a , nem" kimon¬
dása nem csupán a gyermek elutasítására vonatkozik, hanem a történelem foly¬
tathatatlanságára is.
s Pornó", a hősnő nemcsak saját testének, hanem az őt körülvevő diktatúrának
is ki van szolgáltatva. A Feleségem története alcímű előadás terébe vezető ins¬
talláció meghatározó elemeit képezik azok a Ceausescu-diktatúra idején írt
titkosszolgálati dokumentumok is, amelyek Visky Andrásról készültek. A Fodor
Gréta építész által megtervezett kiállítás iratainak tartalma az előadás színpadán
is megjelenik. Visky rendezésében a színdarab hátterét gyakran szatmárnémeti
helyszíneket vetítő filmbejátszások illusztrálják, erősítve ezzel azt a politikai
szálat, hogy a főszereplő tetteiről a román titkosszolgálat emberei jelentéseket
359 Uo., 119-120.
360 Uo., 159.
* 121 +