Oldal 122 [122]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
A női test megélésének törékenységét, sebezhetőségét és kiszolgáltatottságát
viszik színre a Pornó, a Megöltem az anyámat és A test történetei, amelyek
mindegyike a női létezés testiségén alapul. A főszereplők — Júliához hasonlóan
— valamilyen barakkban élnek, önmagukkal, elérhetetlen szeretteikkel, Istennel
monologizálnak. Bezártságuk visszaköszön saját testükhöz való viszonyukban
is: Visky női szereplői a fizikai csonkaság valamely formáját hordozzák magukon,
ezeket pedig képtelenek szavakba foglalni. Széplaki Gerda Borbély A testhez című
kötetéről írt meglátása a Visky-drámákra is jellemző: ,,A test felszinén az anyag¬
talan történések logikai attribútumai képesek megfogalmazódni. De a test fel¬
színén túl, a mélyben, ahol az élet akciói és passiói zajlanak, ahol a hús és bél
rostjai forgolódnak, s a vér vadul zubog, a valós dolgok fizikai minőségei nem
tudnak a kifejezés oldalán megjelenni."?" Meglátásom szerint a Visky írásaiban
megjelenő test csak akkor válik valóságos hellyé, ha magába foglal valaki mást,
legyen az akár gyermek, akár szeretett társ vagy akár a transzcendencia maga.
A Pornó című előadást Visky saját maga rendezte, ?" a színielőadást összeol¬
vasva a szerző által leírt poétikus színház elemeivel, illetve magával a rendezés¬
sel, körvonalazódhat a kolozsvári alkotó színházeszménye. A színdarab alapél¬
ménye a gyermek megszületésére való vágy: megváltásmotívum, amely liturgikus
közegbe helyeződik. A várandósságról, a fogantatásról való megbizonyosodás
után felcsendülő Magnificat és a bibliai sorok? ismétlése a Pornóban ellenpont¬
jait képezik annak az ürességnek, amelyet a szerelmét és gyermekét elveszítő nő
érez. A magzat megléte által a női test — a darab és a rendezés olvasatában — a
transzcendencia terévé válik. A , Pornó" nevű nő (Albert Csilla) elmeséli az éle¬
tét, de az őt érő traunmatikus események hatására elveszíti a gyermekét, meg¬
csonkult, üres testével már nem tud mit kezdeni. (10. kép) A színpadon játszó
színésznő a női testben lezajló folyamatokról tájékoztatja a nézőket, és mivel a
trauma elmondhatösäga korlätokba ütközik, az el- &s kimondhatatlansäg nehéz¬
segeit a költöi eszközökkel formält elöadäs szcenikäja segiti. A szinpadkep szi¬
neinek fekete-fehér kontraszjta, a sötétség és a fény egymásba fordulása, mono¬
lógok és néma dialógusok váltakozása, a szó és a zene ritmikája, a színpadon
vr
jelen levő csellista (Antal Attila), a Szentiräs-idezetek, a születend6 élet és a
356 Szeplaki Gerda: A halott test grammatikäja, Helikon, 57. evf., 2011/1-2, 149.
357 Pilinszky Gyerekek és katonák című drámájában Aranykontyú gyermeket vár annak reményében,
hogy a megszületendő gyermek boldogabb, jobb életet hoz mindannyiuk számára.
358 Magasztalja lelkem az Urat, / és az én lelkem ujjong / Istenben, az én Üdvözítőmben, / hogy
rátekintett szolgálóleánya / megalázott voltára: / mert ímé mostantól fogva / boldognak mond
minden nemzedék..." És: ,...a színpadon kívül / sokszor és sokat vétkezem / gondolattal, szóval,
/ cselekedettel és mulasztással..." Visky: Ki innen, 119, 96.
s 120 "