Page 106 [106]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
találkozás az egyik leggkomplexebb emberi tapasztalat, amelynek — a befogadótól
függően — különböző fokozatai lehetnek.
Mivel a hithirdetés Krisztus, majd a II. Vatikáni Zsinat azt felerősítő törek¬
vései óta nem csak az egyházi közeg privilégiuma, a liturgikus színház képvi¬
selői az isteni jelenlét megtapasztalását az egyházi kereteken túl is megtapasz¬
talhatóvá teszik. Ezért modellezi Pilinszky a liturgiát egy már profanizálódott
(színházi) közegbe, és ezért súrolják Vidnyánszky művei és egy-egy Visky-darab
rendezője a blaszfémia határát.?" A színpadra vitt Visky-darabok rendezői
is liturgikus térre emlékeztető színpadot építenek előadásaik színre vitelekor.
A színdarabok különböző részei pedig megfeleltethetőek a szentmise részeinek,
ez a struktúra olyan szemantikai hálóba helyezi az előadásokat, amely elindít¬
ja a központi metafora működési mechanizmusát, és cselekvésre késztheti a
befogadót úgy, hogy közben a megváltást mint alapító eseményt állítja közép¬
pontba.
A Johanna a máglyán liturgikus struktúrájában az introitus a Johanna halá¬
la előtti pillanat, a máglyát helyettesítő hatalmas könyv, a Szentírás lapjainak
meggyújtása. Az ige liturgiájában a homília a felidézett, színpadképekben elme¬
sélt élettörténet, az evangélium a szeretettel azonosított, felszabadítást hozó
kard, az átváltoztatás pedig maga a halálesemény, amely után Johanna felkerül
a mennybe. A katolikus szentmise részeinek való megfeleltetés Vidnyánszky
Gyilkosság a székesegyházban című rendezésében is egyértelmű: Becket Tamás
szájából valóban elhangzik egy István első vértanúról szóló homília, a szentmi¬
se kezdetének az érsek hazatérése, a hívek könyörgésének a kar szózata, imája
feleltethető meg. A Mesés férfiak szárnyakkal szertartása a kiskirály csillagkö¬
vetésével veszi kezdetét, az ő Krisztus-követése — amely során a , nagy király"
nyomába szegődik - evangéliumi részként elemezhető. Az ezt megelőző homilia
a szovjet űrkutatás emberáldozatokat követelő kísérleteit ábrázolja, az átváltoz¬
tatás pedig a szívek felajánlása után, a Krisztus tekintetével való találkozásban
történik. A Halotti pompa introitusa a (mindenkori) gyilkosság, az evangéliumi
rész az előadásban a Krisztus kereszthalálára való utalás, a homilia pedig az
erőszakot átélt emberi testek halálformáinak felsorolása. A szentmise részeivel
vethető össze a Bűn és bűnhődés némely stációja, a megölt (és széttépett) lóval
álmodás pillanata a szertartás kezdete, az evangéliumi történet Lázár feltámasz¬
tása, a homília Szonja és Porfirij útmutatása, az átváltoztatásnak Raszkolnyikov
325 A blaszfémia határát súrolja pl. a Woodruff által rendezett Caravaggio terminal, amikor a
rendezésben megkérdőjelezi az Egyház hitelességét, Pilinszky Urbi et orbi drámája is magán
hordja a blaszfémia jegyeit.
s 104 "