Oldal 80 [80]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
kiválása után az anya-Mária (Ráckevei Anna) karjában agonizál, majd feláll egy
székre, és felakasztja magát. A Krisztus életét végigtáncoló koreográfus által
reprezentált történet egyik lehetséges olvasata az értelmetlen létezés vagy a vi¬
lág borzalmaival szemben tehetetlen és gyengeségében öngyilkos Isten, a meg¬
váltás valóságos lehetőségének kétségbe vonása. Zsukovszkij egyetlen egyszer
szólal meg (oroszul) az előadás során, emelkedett mozgása, némasága, idegennek
tűnő nyelvhasználata Krisztus földöntúli alakját jelöli. Öngyilkosság-motívuma
utalhat továbbá arra is, hogy Krisztus is önként, szabadon adta oda az életét a
kereszten.??? S bár az akasztottság több helyen visszatér a mise en scéne megha¬
tározó elemeként, az előadás erre vonatkozó mozzanatai az önmagát tudatosan
feláldozó Messiás jelölőivé válnak. Az előadás második felében a színpadi tér
háttéreleme a felfüggesztett kereszt, amely mellé felfeszül a boncasztalról leemelt,
megcsonkított tetem is. Turbuly Lilla kritikája alapján az előadás központi moz¬
zanata a kaszás legények által elkövetett gyilkosság, amely hitelesíti az előzményt
és a megváltatlan befejezetlenséget, valamint az ismétlődő halálba menést.?"
Meglátásom szerint azonban az előadás középpontjának a rendezés második
szakasza, a vonaton Auschwitz felé tartó zsidók megjelenítése és az általuk
mefogalmazott Messiás-várás tekinthető.
VISKY ANDRÁS POÉTIKUS SZÍNHÁZÁNAK METAFORIKÁJA
(Júlia)
Visky legismertebb drámáját, a Júliát elsőként Tompa Gábor vitte színre."
A dramatikus szöveg klasszikus fogsághelyzetet ír le: az édesapa börtönbezárá¬
sa után néhány évvel az édesanyát hét gyermekével együtt a Duna-delta szovjet
mintára felépített lágerébe telepítik. A szabadvers formájában megírt monodrá¬
mában Júlia egyrészt felidézi a férjével együtt töltött éveket, majd Isten szemére
veti azt a sorsot, amelyet családjukra mért. Radnóti Zsuzsa tanulmánya szerint:
„litt meg a klasszikus fogsägällapot idezödik fel: a feladás és a továbbélés anyai
kötelessége között vívódó asszony, akinek láthatatlan színpadi vitapartnere a
259 , Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet, hogy ismét visszavegyem azt. Senki
sem veszi el azt tőlem: én adom oda magamtól. Hatalmam van odaadni, és hatalmam van újra
visszavenni." Jn 10, 17-18
260 Turbuly Lilla: , Jelképek erdején át". Borbély Szilárd: Halotti pompa — Csokonai Színház, Deb¬
recen, Criticai Lapok, 2009/11, 11-12. https://www.criticailapok.hu/index.php?option=com_co
ntent&view=article&id=37767&catid=23 (Letöltes: 2022. äprilis 11.)
261 Visky András: Júlia, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Thália Színház. A bemutató dátuma:
2002. november 8. Főszereplő: Szilágyi Enikő. Rendező: Tompa Gábor.
.78 +