Page 71 [71]
A METAFORA LITURGIÁJA
csillagos eget és történelemrészleteket, ezek szimbólumrendszere összefonódik,
az űrhajó fémszerkezete nemcsak a diktatúra vagy az emberi kísérletek korláto¬
zottságát jelzi, hanem a technikai fejlődés megállíthatatlanságát is. Miközben a
színpadtér elrendezése folyamatosan változik, az űrkutatások pedig megállítha¬
tatlanul haladnak előre, a rendezés mindig visszatér a transzcendenciát nélkü¬
löző emberi törekvések hiábavalóságára. Az előadás az orosz űrkutatás megha¬
tározó állomásait, történelmi helyzeteit valóságos dokumentumok segítségével
állítja színpadra, ezek ellenpontjaként jelenik meg az előadásban a Lénárd Ödön
által írt A negyedik király története, amely annak a királynak a legendáját dol¬
gozza fel, aki a három király idejében szintén elindult a betlehemi csillag nyomán
Betlehembe: , Tudta, ha feltűnik az égen, késedelem nélkül el kell indulnia, hogy
a nagy Király kis szolgája lehessen". A negyedik király (Oleg Zsukovszkij) több
évtizedes vándorlás után a betlehemi jászol helyett végül a Golgotára ér fel.
A legenda az előadás során kiutat mutat abból a céltalan körforgásból, amelyet
az űr meghódítását leíró dokumentarista szövegek tartanak állandó dinamikában.
Lehmann meghatározása szerint a , teátralitás folyamatában egyfajta elcsúszás
következik be az értelem felől az érzékiség felé", ? és ebben meghatározó szere¬
pet tölt be a zeneiség. Vidnyánszky előadásaiban a színpadon elhangzó szöveg
és zene egymást kiegészítő szerepet játszanak, a kimondott szöveg feletti uralmat
sokszor az előadás zeneisége veszi át. A rendező darabjainak jellemzője, hogy az
elhangzé textusok elrugaszkodnak a hétkôznapi beszédmédtél, az alapul vett
szövegek az előadás akusztikus rétegének egy-egy elemévé válnak, vagyis a
hangzó szövegrendszer az előadás zenei világának részét képezi. A Mesés férfiak
szárnyakkal című előadásban a legenda énekelt formában jelenik meg, transz¬
cendens síkra helyezve ezzel a negyedik király történetét. Az énekelt beszéd (Pál
Eszter előadásában) Kozma András dramaturg meglátása alapján annak a
ritualizáló színházi iránynak egyik jellemzője, amely Vasziljev kései alkotói te¬
vékenységét is jellemzi, de Vidnyánszky rendezéseiben már a kezdetektől fogva
jelen volt.?? A recitált szövegeket a színészekből álló kórus adja elő, ennek tagjai
több szerepet is játszanak az előadásban. Kondorosi Zoltán recenziója alapján a
társulat tagjai nemcsak sajátos ritmusban és különböző módon adják elő a szö¬
veget, hanem zenés kompozícióvá változtatják, a színészek énekelnek, zenélnek,
zenei kíséretek társulnak a jelenetek mellé, ezzel erősítve az érzékekre való ha¬
tast.2°* A Szántai Edina által készített interjúból kiderül, hogy a kórus
331 Idézet a Mesés férfiak szárnyakkal című előadás szövegkönyvéből.
232 Lehmann: Posztdramatikus színház, 177.
233 Idézet Kozma András dramaturgtól. Zsukovszkij — Szénási — Lénárd: Mesés férfiak szárnyakkal.
234 Kondorosi Zoltán: A pusztuláson túli derű, Ellenfény, 8. évf., 2003/7. http://www.ellenfeny.
hu/archivum/2003/7/1450-a-pusztulason-tuli-deru?layout=offline (Letöltes: 2022. äprilis 11.)
+69 »