Oldal 51 [51]
PILINSZKY JÁNOS SZÍNHÁZESZTÉTIKÁJA
és a szenvedésben való közösségre alapozza érvelését." A költő vallja, hogy nem
lehet többé úgy tenni, mintha az elkövetett bűnök és eltűrt szenvedések nem
történtek volna meg. Nemcsak egyetemessé tágítja az egyén történelemben átélt
szenvedéseit, hanem párhuzamba is állítja azokat Krisztus szenvedéstörténeté¬
vel, bízva abban, hogy a műalkotás — adott esetben a színházi előadás — performatív
ereje képes lehet Isten és ember kapcsolatát újraírni. Mártonffy értelmezésében
az evangéliumi esztétikára jellemző krisztusi események felidézése nemcsak
rekonstrukció, hanem cselekvéssel és újrateremtéssel, vagyis performativitással
járó felidézés. Véleménye szerint a krisztusi utópia életre keltésének eszköze a
teremtő újraírás, , a nyelvi létesítés munkája, amennyiben a felidézett minta maga
is teremtő szó, mely épp az istenfiúi öntudatosság jeleinek hiányában teszi jelen¬
valóvá — folytatva cselekszi — a teremtést.”!*’ A performativitds lehetéségét pedig
a műalkotáson keresztül az időbeli elválasztottság felszámolása, a múlt felidé¬
zése és a cselekvő jelenlét kiterjesztése hordja magában." Pilinszky szinhäzesz¬
tétikájának tehát nem az evangéliumok ismétlése a célja, hanem egy performativitást
magába foglaló esemény létrehozása, amelyben test (és ezzel együtt a megteste¬
sülés) központi helyet foglal el. Az irodalomtörténész Pilinszky esszéi kapcsán
rávilágít arra, hogy a , szöveg-test metonimikus kapcsolata egyrészt a világot
konstituáló nyelvvel, masrészt »minden test« emlékezetével, felidéz6 képességé¬
vel és felidézhetőségével, a teológiai valóságérzékelés számára elemi fontosságú
megértés közvetítő közege".""
Hankovszky Tamas irja Pilinszky esztetikajanak alapgondolatäröl: „ahogyan
a krisztusi megváltás is mindenkire egyformán kiterjed időben előre és vissza¬
felé, ugyanúgy a műalkotástól különböző világ művészet általi inkarnálása sem
ismer időbeli és térbeli korlátokat: bármit megajándékozhat eredeti teljességé¬
vel."""9 Hankovszky meglátása szerint a költő , evangéliumi esztétika" névvel
ellátott művészetfilozófiája három pilléren áll, amelyek alapján a művészet az
imitatio Christi — Krisztus-követés — megvalósulását jelenti alázatban és szere¬
tetben egyaránt, valamint az Istennel való egyesülés és egy váratlan fordulat
lehetőségét is hordozza. , Először is művészetfilozófiai rendszerként, a művészet
mibenlétére vonatkozó nézetek összességeként értelmezhető. Másodszor egy¬
fajta eszményt jelent, amelynek a konkrét művek többé vagy kevésbé felelnek
156 Szűcs Teri: A Holokauszt tanúsága három Pilinszky-versben, Vigilia, 76. évf., 2011/11, 811—818.
157 Mártonffy Marcell: Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben, Budapest,
Gondolat, 2019, 79.
158 Uo., 132.
1589 Uo., 117.
60 Hankovszky: A , hit közegében" fogant esztétika, 93.
=
+ A9 c