Page 35 [35]
KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS AZ EURÓPAI SZÍNHÁZBAN
a történelem nagy eseményeit haláltáncszerűen fűzi össze, amelyben az Úr
szeretetteli iróniával kíséri figyelemmel az egyén küzdelmeit. Az utolsó vacsora
asztalát idéző egyetlen díszletelem az egész előadást végigkíséri, a rendezés
centruma pedig Éva várandóssága: a születendő gyermek az, aki feltámadás előtt
álló, maszkot viselő halottak — emberiség — életének értelmet ad. A Faust és a
már említett Madách-mű kapcsán Visky András (az utóbbi előadás dramaturg¬
ja) írja: ,A színház Purcárete számára lét- és létezéslaboratórium. Egyetlen
kérdés izgatja tulajdonképpen, bármihez nyúlna, ez pedig a megvältäs.””
ELNÉMULÁSBAN SZÜLETŐ TRANSZFORMÁCIÓ
Fischer-Lichte A performativitás esztétikája című könyvében hosszasan elemzi
a performatív folyamatot, a transzformáció meghatározását viszont nem részle¬
tezi mélyrehatóan. A személyben levő átváltozás vizsgálata a kezdetektől kíséri
a színházat, konkrét meghatározások definiálására viszont a színházértők nem
vállalkoznak, vélhetően a szubjektumban törtenö ätvältozäs „merhetetlensege”
miatt. A befogadäst gätlö vagy segitö tenyezök vizsgälatäval elsösorban a
szinhäzszociolégia — és ennek sajátos módszertana — foglalkozik. (A Károli
Gáspár Református Egyetem Művészettudományi- és Szabadbölcsészeti Intéze¬
tében zajlanak is ilyen jellegű vizsgálatok.) Az, hogy az adott térben együtt lévő
résztvevőkben mi játszódik le valójában, nehezen verifikálható. Visky megfogal¬
mazásában: , A műalkotás kivonja magát a mérhető dolgok rendjéből. Mert nem
az érthető, hanem az érthetetlen; nem a mérhető, hanem a mérhetetlen a műal¬
kotás világa.""" Utal továbbá arra is, hogy a színházi előadás esetében ,a legér¬
tékesebb jele az előadás valódi hatásának, az a visszatérő néző."
Visky a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián elhangzott székfogla¬
löjäban ismertette az általa elgondolt transzformáció körét, "? amelyet kulcsfon¬
tosságúnak tekintek a kortárs rituális színházi előadások elemzésekor, hiszen,
ahogy ez korábban már ismertetésre került, a rituális folyamat legfontosabb
eleme az átváltozás. A transzformációs folyamat ismertetésekor Visky azt az
eljárást ragadja meg, amely a színielőadás jelen idejében zajlik, és az adott térben
% Uo., 218.
100 Uo., 234.
11 Uo., 70.
12 Elhangzott 2016. március 2-án az MTA Székház Kistermében Mi a dramaturg? A névtelenségben
rejlő alkotói szabadság címmel. A székfoglaló vázlata interneten is megtalálható: https://mta.
hu/data/dokumentumok/szima/szekfoglalok/Visky_Andras_Mi_a_dramaturg.pdf (Letöltés:
2021. október 27.)
933 e