Page 33 [33]
KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS AZ EURÓPAI SZÍNHÁZBAN
és hallgatók, illetve nézők) által létrehozott, végrehajtott és befejezett akció áll."
Ez az együttesen végrehajtott cselekvés adja meg a perfomanszok és a kortárs
rituális színház közös vonását. Az átformáló esemény a performanszok esetében
intenzív — a nézők és játékosok közösségében létrejövő — élményként jelenik meg:
az előadás a színész és a befogadó együttesen végrehajtott tette, ahol a történé¬
sek valóban a performer testével (és nem egy fiktív szereplővel) történnek meg.
Patrice Pavis meghatározása alapján, amíg a színész másvalaki életét játssza, a
performer valódi tetteket, sokszor a saját testét érintő cselekedetet hajt végre."
Rituális színház és performansz hasonlósága abban áll, hogy mindkettő számít
a jelenlevők aktív részvételére, ellentétben pl. Sztanyiszlavszkij ,negyedik fal"
elméletével, amely szerint egy képzeletbeli fal elválasztja a nézőket a színpad
világától. Bár a performerek esetében nem történik szerepfelvétel — a rituális
színházi előadásokban részt vevő színészek esetében pedig igen —, a kortárs
szertartásszínház hatékonyságra való törekvése szintén összefüggésben áll a
jelenlevők testével abban az értelemben, hogy a közösen átélt események a be¬
fogadó fizikumában idézhetnek elő változást, transzformációt. Vagyis a perfor¬
manszokhoz hasonlóan a kortárs rituális színház is képes a performanszokhoz
hasonló, közösen végrehajtott eseményt létrehozni és közel áll a beavatási szer¬
tartásokhoz is. Sepsi megfogalmazásában: , ha rituáléról van szó, a néző
»anamorfikusan« közelit — azaz bizonyos jelentések csak bevonódás által vál¬
hatnak láthatóvá." (Vidnyánszky Agón című rendezésének műfaji meghatáro¬
zása performansz, a Robert Woodruff által színpadra állított, Visky által írt
Caravaggio terminal," illetve a Tompa Gábor által rendezett, szintén Visky
tollából megjelenő Alkolohisták"" helyet ad egy-egy performanszjelenetnek.)
A kortárs színház vallási értelemben rituálisnak tekinthető alkotásai a jelen¬
levők által közösen végrehajtott vagy a jelenlevőkben létrejövő cselekvés megje¬
lenését szorgalmazzák. Anatolij Vasziljev színházi laboratóriumában számos
esetben a pravoszláv szertartások bizonyos elemeit eleveníti fel színészeivel.
Színházról tett tanúságtételeiben többször említi, hogy rendezéseivel a
®
S
Fischer-Lichte: A performativitas esztetikaja, 25.
88 Patrice Pavis: Elöadaselemzes, ford. Jakfalvi Magdolna, Budapest, Balassi, 2003, 57.
§9 Németh Antal Csongor és Tündéje, in Lips Adrián — Mátravölgyi Dorottya — Sepsi Enikő —
Sztruhár Bettina (szerk.): Szeleczky Zita életútja ás válogatott magánlevelezése, Budapest,
KRE-LHarmattan, Károli Könyvek, 2020, 43-44.
Visky András: Caravaggio terminal, Állami Magyar Színház, Kolozsvár. A bemutató dátuma:
2014. június 24. Színészek: Albert Csilla, Imre Éva, Varga Csilla, Bodolai Balázs, Dimény Áron,
Sinkó Ferenc, Szűcs Ervin. Rendező: Robert Woodruff. Dramaturg: Visky András.
Visky András: Alkoholisták, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvár. A bemutató dátuma:
2010. október 15. Színészek: Kézdi Imola, Szűcs Ervin. Rendező: Tompa Gábor. Dramaturg:
Visky András.
9
Ss
9
2
+ 31°