Page 32 [32]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
művészeti alkotás befogadása által annak szemlélője is esélyt kaphat arra, hogy a
jelenlétnek hívott isteni valóság életbevágó eseménnyé váljon számára.
A Nyugat kultúrájának háttérbe helyezésével, a keleti színjátszás és az ezekhez
kapcsolódó rítusok megismerésével a huszadik század alkotóinak egy része ismét
a színház gyökerei és azok újraírása felé fordult, ebben a törekvésben pedig —
Fischer-Lichte megállapítása alapján — jelentős szerepet játszott a szertartásszín¬
ház.? A hatvanas évektől kezdve számos neves európai alkotó — felismerve, hogy
a színházból az eredetét meghatározó spirituális kapcsolódás kikopott -— a rítusok
színpadra integrálásán keresztül tört utat magának. Fischer-Lichte utal arra is,
hogy a fogyasztói társadalomban a multimédia térnyerése az érzékelés és az ér¬
telmezés síkjait is radikálisan megváltoztatta, a közönség mentális kizökkentése
leginkább a krízisállapotok megteremtésével érhető el.? Erre érzett rá Artaud,
aki a közönség érzékeinek és testének sokkolását tűzte követendő példaként és a
színházi előadást a sebészeti beavatkozásokhoz, valamint a pestishez hasonlitja:**
a szélsőséges helyzet hatására az egyén szorongásos állapotba kerül, lelkileg
destabilizálódik, majd megtisztul és cselekedni kezd. Az archetípusokat színre
állító és az interperszonális találkozások létrehozására törekvő Grotowski szerint
a színház a provokáció helye, ahol a színész transzgresszív aktusának köszönhe¬
tően az egyén hadat üzen önmagának, és leveti a hétköznapok során viselt álarcát.
A nézők előtti intenzív jelenlétben a színész a teljes önátadás aszketikus szférá¬
jába kerül, levetkőzi belső korlátait, és saját lelki folyamatait helyezi előtérbe — az
Erósz, a Caritas, a szeretet mint önátadás kíséretében — passzív készenlétbe he¬
lyezi magát. Grotowski színésze az önkiürítésnek köszönhetően készen áll a
transzcendencia befogadására és közvetítésére, ez az állapot pedig a nézőnek is
lehetőséget nyújt a küszöbállapot elérésére. Megfogalmazása szerint ez a műve¬
let ,nem egyszerűen valamiféle kondíció, hanem folyamat, keserves emelkedés,
melynek során az, ami bennünk sötét, átvilágosul."? Sepsi Enikő a , kenotikus
színház" fogalmának bevezetésekor Grotowski organikus színházát említi első¬
ként, amely a színész lelki lemeztelenedésére épülő stílust teremt: , a via negativa
elérésére törekszik, arra az állapotra, amelyben a színész közvetítő, üres edény,
készen arra, hogy befogadja és hordozza a transzcendenciát.""
A hatvanas és hetvenes években a színházi életben is végbemenő performatív
fordulat legfontosabb hozadéka a mű eseménnyé válása, a művészeti tevékenység
középpontjában Fischer-Lichte szerint ,a különböző szubjektumok (művészek
® Fischer-Lichte: A performativitds esztétikdja, 70.
Fischer-Lichte: Színház és rítus, 11.
Artaud: A színház és az istenek, 131.
Grotowski: Színház és rituálé, 17.
Sepsi: Kép, jelenlét, kenózis, 121.
83
84
85
86
+30 +