Oldal 30 [30]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
Ige.""? Artaud írásaiból kiderül, hogy szerinte a jelekre és gesztusokra épülő színház
nem a logocentrizmusra épül, hanem a mélyben, a színház eredeténél megtalálha¬
tó metafizikára. Ebben az értelemben szerette volna visszavezetni kora színházát
az archaikus, ősi színház elemeihez, és ezért állította követendő példaként a keleti
színjátszást. Jacgues Derrida A Kegyetlenség színháza és a reprezentáció bezáródá¬
sa című tanulmányában utal arra, hogy az Artaud által megvalósítani szánt színház
ideája illúzió, olyan reprezentáció, olyan jelen, amely nem ismétli meg önmagát,
ezért saját halálába zarul.”
Néhány évtizeddel a francia alkotó munkássága után egy másik európai szín¬
házcsináló, Jerzy Grotowski is a színház gyökereinek feltárását és egyfajta világi
rituálé" létrehozását tekintette célnak. Kísérletei során felismerte, hogy az antik¬
vagy középkorra jellemző, a vallás körül forgó mítoszokat a közönség már nem
ismeri fel, ezért az azokat felidéző rítusok is érvényüket vesztették. Aktív mun¬
kássága idején azt tapasztalta, hogy a közönség tagjai számára a kollektív míto¬
szok már a feledés homályába vesztek, a szubjektum igazsága már nem tükrö¬
ződik az archaikus történetekben, ezért a nézők alkalmatlanok a mítoszokkal
való azonosulásra. A résztvevők mítoszokhoz való viszonya megosztott, erős
értelmi meggyőződésük miatt nem is tudnak maradéktalanul eggyé válni a mí¬
toszok történéseivel, csak szembesülni tudnak azokkal." Grotowski kísérletei
során megállapította, hogy a nézők őszintétlenül vesznek részt a színházi előadás
által előidézett provokációban, a transzcendenciába vetett bizalmuk eltűnt, a
személyiség viszonya az egyén által hordozott értékrenddel is disszonáns, Zava¬
ros. Megállapítása szerint , a rituálé színházában nincs többé feltámadás, mert
a kizárólagos hitet, a mitikus jelek egységes rendszerét az ősképek egységes
rendszerét elveszítettük."
A transzcendencia háttérbe szorítását fogalmazta meg a Grotowski tanítvá¬
nyaként tevékenykedő holstebroi Odin Teatret létrehozója és működtetője, Eugenio
Barba" is magyar nyelven megjelent Hamu és gyémánt országa" című könyvének
Antonin Artaud: A színház és az istenek, szerk. Fekete Valéria, ford. Bethlen János, Budapest,
Orpheusz Könyvek, 1999, 156.
Jacgues Derrida: A Kegyetlenség Színháza és a reprezentáció bezáródása, ford. Farkas Anikó és
mások, Iheatron, 6. évf., 2007/ősz-tél, 35.
Jerzy Grotowski: Színház és rítuálé, ford. Pályi András, Pozsony, Kalligram, 2009.
Uo., 18.
76 Uo., 65.
Grotowski tanítványaként költözött a dániai Holstebróba, ahol megalapította az Odin Teatret
elnevezésű interkukturális, antropológiai gyakorlatokra építő színházat. Különféle nemzetiségű
társulati tagjaival utazásai során ún. bartereket hajtanak végre.
Eugenio Barba: Hamu és gyémánt országa. Tanulmányaim Lengyelországban, ford. Pályi András,
Regős János, Budapest, Nemzeti Színház Kiskönyvtára, 2015.
a
u
sa
a
a
a
a
ga
a
®
.28 +