Oldal 25 [25]
A KÉT ALKOTÓ PÁLYAKÉPE
Beckett és Kertész Imre életművének párhuzamaival is, amelyek szerinte túlmu¬
tatnak az egyszerű gyászon és pesszimizmuson. Tompa Andrea leírja, hogy a
szerző
lebegő realizmusa valahol a végtelenhez közelítve találná meg a helyét azon a függ¬
vényen, ahol a vízszintes vonal a földet, a függőleges az eget jelentené, találkozásuk
pedig a nulladik pont lenne, azaz a legtömörebb valóság; ez a függvény a mai magyar
drámák világlátását és színházeszményét szeretné modellálni. Inkább az ég, mint a
föld madarai ezek a darabok, amelyek meglehetősen magányosan állnának a színpadra
írt textusok között.""
Visky színházi világa természetesen megközelíthető profán olvasatból is, Danah
Monah például Shakespeare-átiratként értelmezi a Júliát, és megjegyzi, hogy a
darab női szereplője attól fél, hogy elveszítheti a férfit, akit szeret, és a képzelet
világába menekül." Ugyancsak ő abszurdként értelmezi a Tanítványokat, amely
központi jeleneteként Estragon Tamás és Vladimir János homíliáját elemzi.
Tanulmanyaban kifejti, hogy ez a drama Beckett Godot-ra várva című művének
töredékeit váltogatja nem Beckett-fragmentumokkal, homályosan emlékeztetve
arra a bibliai jelenetre, ahol az apostolok kétségek és félelem közepette várják az
Úr valószínűtlen feltámadását; és megjegyzi, hogy a Beckett-darab újraírása
megváltoztatja az eredeti jelentéseket, de amikor a , második fiktív univerzum"
betölti felszabadító funkcióját, akkor azonnal fel is bomlik, és a szereplők újra
belépnek a keretjáték profán világába."
57 Tompa Andrea: , Angyali részegség". Jelenkor, 50. évf., 2007/6, 689. http://www.jelenkor.net/
archivum/cikk/1263/angyali-reszegseg (Letöltés: 2022. április 11.)
58 Both Romeo and Juliet and Caprice are love stories, where the female protagonist is afraid that
she might lose the man she loves, mirroring thus, in an ironic way, the prisoners’ situation. The
first aim of the framed productions seems to be taking a step back from the concentrationary
world, escaping into the world of imagination, where the performers can dream about the absent
men.” Dana Monah: Fragile fictions: Shakespeare and Musset in concentrationary theatre, Agathos,
vol. 11, 2020/1. https://www.agathos-international-review.com/issuel1_1/10.Dana%20Monah%20
author.pdf (Letöltés: 2022. április 11.)
5° „Visky impregne ce qui apparait comme un script pour le spectacle des prisonniers de l’isotopie
de l’univers concentrationnaire, opération encouragée par l’indétermination des coordonnées
spatio-temporelles des deux pièces dont les personnages semblent, jusqu’à un certain degré, être
de tout temps et en tous lieux. La réécriture s'opère ici justement par cette hantise exercée par
lunivers-cadre qui altére les sens premiers. Force nous est de constater, pourtant, que lorsqu'il
a accompli sa fonction libératrice, l’univers fictionnel second se défait, et les personnages ré¬
intègrent l'univers de la pièce-cadre.” Dana Monah: Spectacles enfermés, in Sepsi Enikő — Tóth
Sära (szerk.): Mellékzörej. Írások Visky András 60. születesnapjära, KRE-L’Harmattan, Käroli
Könyvek, 2017, 346.
+ 23 +