Page 20 [20]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
érvényesek, mint pl. a filozofikus témák és gondolatok, szimbólumok sokasága,
jelsűrűség, nagyfokú vizualitás, az adott kultúrára jellemző népszokások, zenei
világ, rituálék megjelenítése a színműben.""
A kijevi főiskola színházrendezői szakának elvégzése után Vidnyánszky hét
évig ugyanott oktatóként tevékenykedett, lehetőséget kapott két magyar színész¬
osztály indítására. Ezekből az osztályokból állt össze az általa alapított Beregszá¬
szi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata, amely tagjainak egy részét a
rendező magával vitte a debreceni Csokonai, majd a budapesti Nemzeti Színház¬
ba is. Kezdetek óta együtt dolgozik Szűcs Nellivel, Kristán Attilával, Tóth Lász¬
lóval, Trill Zsolttal és Varga Józseffel, akik jelenleg a Nemzeti Színház társulatá¬
nak aktív tagjai. A Beregszászban eltöltött évek legnagyobb sikerű előadása
Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című drámájának előadása volt, amely a Moszk¬
vában 2001-ben megrendezett III. Színházi Olimpia egyik legsikeresebb alkotá¬
sa lett. A 2018-ban fennállásának 25. évfordulóját ünneplő beregszászi színház
nyelvhasználatáról és működéséről Szász a következőket írja: , Tíz ujjal a földbe,
tíz ujjal az égbe kapaszkodni — ez ma is a ti halált megvető bátorságotok.""
Ugyancsak a beregszászi társulattal rendezte meg a Gyilkosság a székesegyházban
című T. S. Eliot-művet, mely a mai napig meghatározza a rendező színházról
alkotott képét. Az előadásban emellett megjelenik mindaz, ami Vidnyánszky
költői színházának jellemzője. A rendező többször utal arra a munkásságát meg¬
határozó fordulatra, amelyet a Gyilkosság a székesegyházban bemutatója kapcsán
élt át a nagyszőlősi templomban. Akkor szembesült ti. azzal a ténnyel, hogy a
liturgikus térben előadott misztériumjáték sokak számára valósággá vált, a je¬
lenlevő nézők egy része úgy cselekedett, mintha szentmisén lenne:
Amikor a Becket Tamást játszó Trill imádkozni kezdett, döbbenten láttam, hogy a
padokban ülő közönség vele imádkozik, és amikor elmondja, hogy , az Atya, a Fiú és
a Szentlélek nevében. Ámen", akkor a nézők keresztet vetnek, és lehajtják a fejüket.
Olyan mély katarzist éltem meg akkor, amilyet azóta is keveset.?
Vidnyánszky költői, egyben liturgikus színházának kiindulópontjaként több
szempontból is ez a rendezés tekinthető. A kórus megjelenítése mellett — amely
Becket belső vívódásait fejezi ki — az előadás cselekménye minimális, az érsek
csak azt éli át, amit a darab kezdetétől sejteni lehet: a mártíromságot. Bár
19 Sin: Vázlat a Vidnyánszky Attila-féle költői színházról, 94.
1 Szász Zsolt: Húsz körömmel, Szcenárium, VI. évf., 2018/8, 3.
12 Kornya (szerk.): A költői színház, 13.
+18 +