Oldal 117 [117]
A DE VITA LIBRI TRES TEMATIKÁJA, ELŐZMÉNYEI ÉS TANÍTÁSAI
számára: 1. Neri: a régi papok egykor egyszersmind orvosok és asztronómusok is
voltak. A legfőbb szolgálat hozzásegíteni az embereket, hogy ép testben ép lelkük
legyen, ezért érdemes a papi hivatallal összekapcsolni az orvoslást. Ez pedig az ég
támogatása nélkül nem elég hatékony, tanú erre Hippokratés és Galénos, így az
asztrológia is az előbbiekhez tartozik. Krisztus is megparancsolta tanítványainak,
hogy enyhítsenek a szenvedők bajain. 2. Guicciardini: Marsilio nem ajánlja a
mágiát és a talizmánokat, hanem csak beszél ezekről, miközben Plótinost kom¬
mentálja. Egy szó sem esik arról az istentelen mágiáról, amely démonok tisztele¬
tére épül, hanem a természeti mágiáról tesz csak említést, mely természetes
dolgokkal igyekszik a testek jó egészségéhez az égiek adományait megszerezni.
Engedélyezendő ez, mint az orvoslás és a földművelés. A Háromkirályok (Magi)
is a földi dolgokat égiekkel párosították. A mágus név jelentése az evangéliumban
„bölcs”, „pap” es nem , gonosz és méregkeverő". Ahogy a földműves az emberi
táplálék kedvéért a földet az időjárásnak megfelelően kezeli, úgy a bölcs és a pap
is az emberi üdvösség kedvéért a világ lenti részeit a felsőkhöz igazítja, és az ég
támogatása alá helyezi. Ismét a kétféle mágiáról. 3. Soderini: Micsoda esztelenség
fel nem ismerni és megtagadni az életet a mindenségtől, ha az a leghitványabb
állatokban és a legjelentéktelenebb növényekben is nyilvánvaló? Aratos költemé¬
nyeiben világosan kifejti, hogy Jupiter a világegyetem testének közös élete. Hivat¬
kozás Lukács evangélistára és Pál apostolra. Keresztény szempontból fogalmazva,
ha el is hagyjuk a világlélek fogalmát, a világ Isten alá van vetve, és mi benne,
magában Istenben élünk. Kerüljük a lélek elnevezést, beszéljünk valamiféle élet¬
ről, melyet Isten, a világ alkotója művébe belélehel.
A barátok hívjanak további segítségeket: Cristoforo Landinót (Amphión),
Angelo Polizianót (Herkules) és Giovanni Pico della Mirandolát (Phoebus).
(II. apológia) A bölcselkedők mindkét fajtája vadászkutya, Platón tanúsága
erre az Államban. Az igaziak éles elmével az igazságot fürkészik ki, s ha rátalál¬
tak, nem tágítanak mellőle. A hamisak saját véleményük védelmében ugatnak és
harapnak. Ezért Ficino két „kutyäs” nevü (Bernardo Canisiani es Giovanni
Canaci) es egy hajtó nevű (Amerigo Corsini) barátját kéri fel műve megvédésére,
akik igaziak. A cinikusok és az Akadémia , kutyái". Ha támadnának a , farkasok",
Giorgio Benigno Salviati (Szent György) segítségét kérjék. Canaci mondása: , Az
időt gondtalanul kell sfalnix". Hogyan értsük ezt? Az idő olyan mint a folyadék,
nem lehet megragadni, ezért ,tágasan" kell birtokolni. Súlyosabban szorongunk
akkor, ha lelkünket és annak mozgását, mely természettől fogva széles, szűk
térre korlátozzuk. Ezért tevékenységeidben és kötelességeidben ne mérj mindent
vonalzóval! Pythagoras is ezt tanította: ne legyen túl szűk az élettered!
A hatalmas ég a legélettelibb, a kicsiny föld korlátozottabb élettel rendelkezik.
Tehát, ha az éghez és az időhöz igazodva élünk, amennyivel többet be tudunk