Oldal 84 [84]
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN
további helyén újra idézi, és meg is nevezi forrását: (pseudo-)Ptolemaios
Centiloguiuma.?? Jellemző az a kontextus, amelyben mindkét helyen előfordul
az idézet: a szabad akarat kérdése és a szenvedélyeken való uralkodás. Tamás
tanúsága szerint a hajdani asztrológusok nem egyfajta totális determinizmus
alapján tekintettek a kozmoszban működő erőkre, mint amelyek a legkisebb
részletekig pontosan meghatározzák a Földön folyó történéseket, hiszen az em¬
ber szabad akarata, annak döntései révén, legalább olyan mértékben meghatá¬
rozza ezeket.? Mint Ficino hangsúlyozza, a csillaghit alapja az, hogy a megnyil¬
vánulatlan isteni erő fokozatosan bomlik ki és tárul fel a világegyetem
hierarchikus felépítésének megfelelően. E tekintetben Albertus Magnus és
Aguinói tanítását követi, akik szerint az ég is csak isten eszköze — ezzel egyébként
a már említett Pietro dAbano, Ficino egyik közvetlen forrása is egyetértett
Conciliator és a Lucidator című műveiben.
Ficino a mi Mátyás királyunkhoz írt ajánlásában arra hivatkozik, hogy
Pythagoras, Demokritos es Tyanai Apollönios nemcsak ügy vaktäban vizsgältäk
az égitestek mozgását és hatásaikat, hanem ismereteik segítették életüket és a
boldogság elérését, hiszen , az egész világegyetem csodálatos rendjén keresztül
megismerhették annak irányítóját, s miután megismerték, mindennél inkább
szerettek”.””° A csillaghit szerinte tehát nemhogy nem zárja ki az istenhitet, de
éppen ezen erők mozgásának megismerése vezet el ahhoz.
speciali, quia nihil prohibet aliquem hominem per liberum arbitrium passionibus resistere.
Unde et ipsi astrologi dicunt quod sapiens homo dominatur astris, inquantum scilicet dominatur
suis passionibus." (Kiemelés tőlem F-I. M.) Paracelsusnak, aki az asztrológiát az orvoslás má¬
sodik alappillérévé tette Paragranum című művében, szintén van egy hasonló értelmű mondá¬
sa: , Astra inclinant, sed non necessitant." (A csillagok hajlamossá tesznek [bizonyos tulajdon¬
ságokra], de nem kényszerítenek semmire.)
I*-Ilae q. 9, art.5 ad 3: ,,Ad tertium dicendum quod, sicut dictum est, appetitus sensitivus est actus
organi corporalis. Unde nihil prohibet ex impressione corporum caelestium aliquos esse habiles
ad irascendum vel concupiscendum, vel aliquam huiusmodi passionem, sicut et ex complexione
naturali. Plures autem hominum sequuntur passiones, quibus soli sapientes resistunt. Et ideo ut
in pluribus verificantur ea quae praenuntiantur de actibus hominum secundum considerationem
caelestium corporum. Sed tamen, ut Ptolomaeus dicit in Centiloquio, sapiens dominatur astris,
scilicet quia, resistens passionibus, impedit per voluntatem liberam, et nequaquam motui caelesti
subiectam, huiusmodi corporum caelestium effectus. (Kiemelés tőlem F-I. M.)
A szabad akarat kérdése dogmatikai szempontból is alapvető, mert azt nem lehet kétségbe
vonni. A De civitate Deiben Ágoston éppen ezen az alapon támadja az asztrológiát.
Diogenés Laertios Vitae philosophorum c. művében beszél arról, hogy Pythagoras (VIII, 44) és
Démokritos (IX, 39) hosszú életet éltek; lásd Philostratos: Apollonii vita. Tyanai Apollóniosról
később, a III. 8-ban is szót ejt Ficino, lásd ottani jegyzetemet Philostratosról.
, Siguidem ex mirabili mundi totius ordine eius tandem cognovere rectorem, etante omnia cognitum
amaverunt.” Marsilio Ficino: De vita, III. könyv, Bevezetés (Ajánlás Corvin Mátyáshoz), a cura di
Albano Biondi e Giuliano Pisani, Pordenone, Edizioni Biblioteca dell’ Immagine, 1991, 196.
22:
œ
22
>
22
a
22.
à
+ 82 +