Oldal 83 [83]
A DE VITA LIBRI TRES TEMATIKÁJA, ELŐZMÉNYEI ÉS TANÍTÁSAI
mindennapos életmódunkat, de a gyógyszerek elkészítésének időpontját is.
Mivel Ficino és kora számára természetes volt, hogy az időnek minősége is lehet,
számunkra viszont szokatlan ez a megközelítés, álljunk meg itt egy kicsit. Nyil¬
vánvaló, hogy az idő ciklikus minősége folyamatosan változik a születés, növe¬
kedés, kiteljesedés és a fogyatkozás (pusztulás) négyessége révén. Ezeket a fázi¬
sokat mutatják a napszakok, a holdfázisok, az évszakok, a napfordulók?" és a
napéjegyenlőségek.?"? Az asztrológia szerint azonban az idő minőségét nem
csupán a Nap és a Hold ciklusai befolyásolják, hanem a bolygók minőségei révén
azok mozgása is. Számít egyrészt az egymáshoz képest elfoglalt helyzetük (az
ún. aspektusok), másrészt a bolygóknak az állatövi jegyekben elfoglalt pozíciója
és ún. uralmi helyzete is; sőt, a Nap ekliptikán megtett útjának és a horizontnak
a metszéspontjaiból adódó négy sarokpont is: kitüntetett jelentőséggel bírnak a
felkelő és lenyugvó pontok, aszerint, hogy milyen jegyben és milyen aspektusok¬
ban állnak, csakúgy, mint az, hogy milyen helyzetű az ég közepe, azaz a Nap
pályájának legmagasabb pontja (medium coeli) és mélypontja, e pont a Föld
középpontján áthaladó egyenesen fekvő, a Föld túloldalán levő ellenpontja (imum
coeli). E nagyon rövid ízelítőből is érzékelhető, hogy az asztrológia, mely valaha
az asztronómia szerves részét képezte, igen összetett és kifinomult rendszer,
s hozzávetőleges ismerete nélkülözhetetlen az ilyen témákat érintő középkori és
reneszánsz művek megértéséhez.
Aguinói Szent Tamás ugyan nem osztotta tanára, Nagy Szent Albert érdek¬
lődését az asztrológia iránt," mégis több jelenkori asztrológiai kézikönyv is
idézi egy mondatát a Summa theologiae című művéből, ahol az erénnyel és a
szenvedélyekkel kapcsolatban az asztrológusokra hivatkozik: , Ezért még az
asztrológusok is azt mondják, hogy a bölcs uralkodik csillagzata felett, ameny¬
nyiben tudniillik uralkodik a szenvedélyein."?? A Summa theologiae egy
28 A téli napforduló, karácsony: a fény és a szellemi Fény, Krisztus születése; majd a nyári napfor¬
duló, Keresztelő Szent János ünnepe.
Tavasszal a természet ébredése, ősszel elszenderülése.
Ptolemaios után a középkorban Sevillai Izidor különítette el először a két fogalmat úgy, hogy
az asztronómia az égitestek mozgásával, az asztrológia pedig azok hatásával foglalkozó tudo¬
mány, mindazáltal az utóbbit a matematikánál és a mágiánál is tárgyalta. Lásd Sevillai Izidor,
Etymologiae, III, 27; VIII, 9. Ez amegkülönböztetés azonban később nem vált általánossá, a két
elnevezést szinonimaként használták, és mindkét tudományt együtt értették rajta.
Mindazáltal azt Aguinói is elismerte, hogy az égitestek hatnak a testekre, a lélekre viszont csak
közvetetten és esetlegesen, lásd Summa theologiae, la, g. 115, a4; a Summa contra gentiles, 3.
k. 92. caputjában pedig azt mondja, hogy isten megengedi, hogy az orvos, a földműves és a ka¬
tona felhasználja a munkájához a csillagok segítségét.
Aguinói Szent Tamás: Summa Theologiae, prima pars, g. 105, art. 4 ad 3: , Ad tertium dicendum
guod plures hominum seguuntur passiones, guae sunt motus sensitivi appetitus, ad guas cooperari
possunt corpora caelestia, pauci autem sunt sapientes, gui huiusmodi passionibus resistant. Et
ideo astrologi ut in pluribus vera possunt praedicere, et maxime in communi. Non autem in
219
220
Sn
D
22
D
s 8] e