Oldal 82 [82]
OCR
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN 7. El kell választanod a földet a tűztől, a könnyűt a nehéztől, finoman, nagy hozzáértéssel. 8. A földről felszáll az égbe, majd ismét leszáll a földre, és magába fogadja a fentieknek, a lent lévőknek az erejét. Így lesz tiéd az egész világ dicsősége. Ezért elillan előled minden homályosság. 9. Ez a dolog minden erőnek erős ereje: mivel felülmúl minden finom természetet, és átjár minden szilárdat. 10. Így teremtetett a világ. 11. Ebből lesznek meg a dolgok csodálatos adaptációi, amelyeknek ez a módszere." A kiindulási elv tehát a szellemi és a fizikai világ közötti analógia, azaz hogy a mennyei világban működő erők a földi világban is leképeződnek. Ha ezek mozgását figyelemmel kísérjük, és igazodunk hozzájuk, akkor a gyógyítás is (és minden egyéb emberi cselekedet) sokkal sikeresebb lehet. A következőkben e két szempont — az asztrológiai és a mágikus aspektus — filozófiai megalapozását kívánom vizsgálni Ficino e művében. A korábbi fejezetek tárgyalták az asztrológia korabeli európai és magyarországi megítélését, melyekből megérthetjük, hogy a hellénizmus, a 8—10. századi arab és egyiptomi szerzők, majd a nyugati késő középkor és a reneszánsz tudósai és filozófusai szemében az asztrológia nem azt az altudomanyt jelentette, ahogyan a mai kor tudósai és filozófusai tekintenek rá. Számukra ez az idő minőségének tudománya volt, melynek segítségével a világegyetemben működő erők feltérképezhetők.?" Az orvosi asztrológia szemlélete szerint a világegyetemben végbemenő mozgások tanulmányozásával információkat nyerhettek nemcsak minden egyes ember jellemére, de azok testi adottságaira és egészségére vonatkozóan is, tehát ezen erők figyelembevételével sikeresebb lehetett a gyógyítás. Asztrológiai megfontolások a De vitában már az első két könyvben előfordulnak, főként arra vonatkozóan, hogy az idő minőségéhez kell igazítanunk nemcsak 216 Lásd Hamvas Endre: Hermész Triszmegisztosz bölcsessége, 267; Titus Burckhardt: Alkímia, világkép és szellemiség, Budapest, Arcticus, 2000, 167. Vö. Julius F. Ruska: Tabula Smaragdina, Heidelberg, Winter, 1926; MTAK Ant. — 542/100: Ars chemica: Septem tractatus seu capitula Hermetis Trismegisti, aurei, Eiusdem Tabula smaragdina; Lawrence Principe: The Secrets of Alchemy, Chicago, The university of Chicago Press, 2013; Stanton J. Linden: The Alchemy Reader: from Hermes Trismegistus to Isaac Newton, Cambridge, Cambridge University Press, 2010; Didier Kahn: La Table d’Emeraude et sa tradition alchimique, Paris, Les Belles Lettres, 2006. 217 Läsd Franz Boll - Carl Bezold — Wilhelm Gundel: Sternglaube und Sterndeutung: Die Geschischte und das Wesen der Astrologie, Berlin, k. n., 1931 (olasz kiadása ikonográfiai apparátussal: Storia dell astrologia, Bari, Roma, Laterza, 1985); Dubravszky László — Eörssy János: A tradicionális asztrológia tankönyve, Budapest, Orient Press, 1992, 7-17; Baktay Ervin: A csillagfejtes könyve, Budapest, 1942, az író saját kiadása, nyomda: Bányai és Várkonyi, reprintje: Budapest, Szépirodalmi, 1989, 5—32; 295—319. * 80 °
