Oldal 82 [82]
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN
7. El kell választanod a földet a tűztől, a könnyűt a nehéztől, finoman, nagy hozzá¬
értéssel.
8. A földről felszáll az égbe, majd ismét leszáll a földre, és magába fogadja a fentieknek,
a lent lévőknek az erejét. Így lesz tiéd az egész világ dicsősége. Ezért elillan előled
minden homályosság.
9. Ez a dolog minden erőnek erős ereje: mivel felülmúl minden finom természetet, és
átjár minden szilárdat.
10. Így teremtetett a világ.
11. Ebből lesznek meg a dolgok csodálatos adaptációi, amelyeknek ez a módszere."
A kiindulási elv tehát a szellemi és a fizikai világ közötti analógia, azaz hogy
a mennyei világban működő erők a földi világban is leképeződnek. Ha ezek moz¬
gását figyelemmel kísérjük, és igazodunk hozzájuk, akkor a gyógyítás is (és
minden egyéb emberi cselekedet) sokkal sikeresebb lehet. A következőkben e két
szempont — az asztrológiai és a mágikus aspektus — filozófiai megalapozását
kívánom vizsgálni Ficino e művében. A korábbi fejezetek tárgyalták az asztro¬
lógia korabeli európai és magyarországi megítélését, melyekből megérthetjük,
hogy a hellénizmus, a 8—10. századi arab és egyiptomi szerzők, majd a nyugati
késő középkor és a reneszánsz tudósai és filozófusai szemében az asztrológia
nem azt az altudomanyt jelentette, ahogyan a mai kor tudósai és filozófusai
tekintenek rá. Számukra ez az idő minőségének tudománya volt, melynek segít¬
ségével a világegyetemben működő erők feltérképezhetők.?"
Az orvosi asztrológia szemlélete szerint a világegyetemben végbemenő moz¬
gások tanulmányozásával információkat nyerhettek nemcsak minden egyes
ember jellemére, de azok testi adottságaira és egészségére vonatkozóan is, tehát
ezen erők figyelembevételével sikeresebb lehetett a gyógyítás.
Asztrológiai megfontolások a De vitában már az első két könyvben előfordul¬
nak, főként arra vonatkozóan, hogy az idő minőségéhez kell igazítanunk nemcsak
216 Lásd Hamvas Endre: Hermész Triszmegisztosz bölcsessége, 267; Titus Burckhardt: Alkímia,
világkép és szellemiség, Budapest, Arcticus, 2000, 167. Vö. Julius F. Ruska: Tabula Smaragdina,
Heidelberg, Winter, 1926; MTAK Ant. — 542/100: Ars chemica: Septem tractatus seu capitula
Hermetis Trismegisti, aurei, Eiusdem Tabula smaragdina; Lawrence Principe: The Secrets of
Alchemy, Chicago, The university of Chicago Press, 2013; Stanton J. Linden: The Alchemy Reader:
from Hermes Trismegistus to Isaac Newton, Cambridge, Cambridge University Press, 2010;
Didier Kahn: La Table d’Emeraude et sa tradition alchimique, Paris, Les Belles Lettres, 2006.
217 Läsd Franz Boll - Carl Bezold — Wilhelm Gundel: Sternglaube und Sterndeutung: Die Geschischte
und das Wesen der Astrologie, Berlin, k. n., 1931 (olasz kiadása ikonográfiai apparátussal: Storia
dell astrologia, Bari, Roma, Laterza, 1985); Dubravszky László — Eörssy János: A tradicionális
asztrológia tankönyve, Budapest, Orient Press, 1992, 7-17; Baktay Ervin: A csillagfejtes könyve,
Budapest, 1942, az író saját kiadása, nyomda: Bányai és Várkonyi, reprintje: Budapest, Szépiro¬
dalmi, 1989, 5—32; 295—319.
* 80 °