Oldal 36 [36]
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN
az étrend segít elő, sőt, a himlőjárvány idején is a vér effajta megaszalódását
tapasztalták. A fekete epe felgyülemlése a következő betegségek kialakulásához
vezet: vérrel keveredve lázzal a karbunkulushoz (vörös duzzanat), láz nélkül az
elefántbetegséghez, ami a bőr vörössé, majd sötétté, pikkelyessé vagy kérgessé
válása (sömörök). A fekete epe egymagában először sötét daganatot, majd rákot
idéz elő. Ennek több fajtája is van, a bőrön fekélyt is okozhat. A rák keletkezésé¬
nek okát Galénos abban találja, hogy a sűrű vér salakanyagát a szervezet nem
képes kiüríteni magából." Az aranyér szerinte a természet egyik megoldása a túl
sűrű és szennyezett vér kivezetésére, s a visszértágulatok is a sűrű vér , lerakataiként"
szolgálnak, bár fekete epét nem tartalmaznak. A fekélyek gyógyításában egyik
pergamoni tanítójára hivatkozik, aki a műtéten kívül , jónedvű ételek étrendjét
előírva" hozta helyre a betegét.
Az ötödik fejezet elején szerepel egy fontos állítás arra vonatkozóan, hogy ,a
vénák és az artériák mindegyik testnedvet tartalmazzák" — erre bizonyítékként
a már tárgyalt hippokratési Az ember természetéről negyedik fejezetének egészét
idézi szó szerint. Azzal vezeti be, hogy ezt az írást részletesen elemezte Az ele¬
mekről című munkájában," ami azért érdekes, mert létezik egy olyan kommen¬
tárja is, amely címében is jelzi, hogy Az ember természetéről? magyarázata. Az
utóbbi munkát nyilván később írta, azért nem arra hivatkozott.
Robin Fáhreeus svéd orvos-haematológus (1888—1968), aki a vörösvértestek
süllyedési arányának megfigyelését dolgozta ki, arra a következtetésre jutott
1921-ben, hogy az ókorban a négy testnedvet az érvágások során felfogott vér
ülepedése alapján különböztették meg egymástól. Átlátszó tartályban ugyanis
a homogén vörös folyadék idővel négy rétegre különül el: alul a sötétebb üledék,
felette vékony réteg élénkpiros vörösvértest, majd a halványzöld vagy fehér fe¬
hérvértest rétege, végül legfelül a szérum, amely sárgás színezetű? — sorrendben
a fekete epe, a vér, a nyálka és az epe. Galénos fenti állítása alapján, miszerint az
erek mindegyik testnedvet tartalmazzák, ez nem zárható ki, ámbár A fekete
epéről arról tanúskodik, hogy a hányás, a széklet és a vizelet vizsgálata legalább
86 Ez a kijelentés figyelemre méltó, hiszen 1931-ben Otto Warburg azért kapta a Nobel-díjat, mert
felfedezte, hogy a rákos sejtek csak oxigénhiányos, elsavasodott környezetben (vérben) képesek
életben maradni és szaporodni. (Warburg a légzőenzimek természetét és működési módját ku¬
tatta, lásd uő: On the Origin of Cancer Cells, Science, CXXIII. évf., 1956/3191, 309—314. https://
www.science.sciencemag.org/content/123/3191/309 (Letöltés: 2018. augusztus 29.)
87 De elementis ex Hippocrate liber I-II., Kühn, I, 413—508.
88 Galeni in Hippocratem de natura hominis commentarius, Kühn, XV, 1-173.
§9 Fáhreeus a Uppsala Egyetem tanára és a göteborgi Királyi Akadémia tagja volt, 1929 és 1941
között hat ízben, tizenhét nevezéssel jelölték Nobel-díjra élettani kutatásaiért. A fenti adatot
lásd Gerald D. Hart: Historical Rewiev. Descriptions of Blood and Blood Disorders Before the
Advent of Laboratory Studies, British Journal of Haematology, Blackwell Science Ltd, 2001, 721
web.archive.org/web/20110708073035/http://www.bloodmed.com/home/hannpdf/bjh3130.pdf
(Letöltés: 2018. augusztus 17.)
+ 34 +