Oldal 16 [16]
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN
Szó volt róla, hogy Ficino az orvosi és filozófiai stúdiumok után a teológiát
is elvégezte, felszentelt és gyakorló pap volt," tehát nem a hit hiányából fakad
a modern kor számára szokatlan felvetése. Alessandra Tarabochia Canavero,
a De vita legutóbbi (1995) olasz fordításának készítője is felhívja a figyelmet,
hogy a bolognai egyetemen (a többi észak-itáliai egyetemhez hasonlóan)" a
medicina és az asztrológia között szoros összefonódás alakult ki, tehát e kettőt
egymással való összefüggéseiben tanították." Ennek előzményeiről a későbbi¬
ekben szó lesz.
1467-ben Pozsonyba kapott meghívást Mátyástól, ahol matematikát és csillagászatot tanított.
Később Esztergomban Vitéz János érseki palotájában egyedülálló csillagvizsgálót rendezett be,
dolgozószobája mennyezetén a konstellációkkal (égkép-horoszkóp). Ezekből csak az állatöv
(zodiákus) csillagképei maradtak fenn, amelyek az Esztergomban végzett ásatások alkalmával
kerültek napvilágra. Kopernikuszt megelőzve a Föld mozgását tanította, több munkáját és
Ptolemaios-fordítását Kopernikusz és Galilei tankönyvként használták. Vö. Szathmáry László:
Az asztrológia, alkémia és misztika Mátyás király udvarában, in Lukinich Imre (szerk.): Mátyás
király emlékkönyv születésének ötszázéves évfordulójára, Budapest, Franklin, 1940, 413-452;
Ernst Zinner: Regiomontanus, His Life and Work, transl. by Ezra Brown, Amsterdam, Elsevier,
1990; a magyarországi tevékenységéről lásd 91—103. Magyarul: Zinner Ernö [sic!]: Regiomontanus
Magyarországon, Matematikai és Természettudományi Értesítő, LV. évf., [ford. megjelölése
nélkül], 1937, 280-287.
http://mek.oszk.hu/05300/05391/pdf/Zinner_Regimontanus_Csill.pdf (Letöltes: 2021. ok¬
töber 16.)
1469-ben kezdi meg papi tanulmänyait, 1473. szeptember 18-än diakönus, december 18-än
felszentelt pap. Läsd Raymond Marcel: Marsile Ficin, Paris, Les Belles Lettres, 1958, 284. Füg¬
gelekeben közli Ficino mindhárom fennmaradt korabeli életrajzát: Johannes Cursius Vita Marsili
Ficini című művét, egy anonim Vita secunda-t, melyet a Firenzei Könyvtár (Biblioteca di Firen¬
Ze) Palatinus 488 jelzetű kódexe tartalmaz, és a Piero Caponsacchi által összeállított Sommario
della vita di Marsilio Ficino című írást.
Pl. Padova, Ferrara, Pavia, lásd Graziella Federici Vescovini: Medicina e filosofia a Padova tra
XIV e XV secolo: Jacopo da Forli e Ugo Benzi da Siena (1380-1430), in uö: Arti’ e filosofia nel
secolo XIV: studi sulla tradizione aristotelica e i ‘moderni’, Firenze, Nuovedizioni E. Vallecchi,
1983, 233-278.
Tarabochia Canavero: Sulla vita, 59; v6. Carlo Malagola: Statuti dell’ Universita degli scolari arte
e medicina (1405), in Statuti delle Universita e dei colleggi dello Studio Bolognese, Bologna,
Zanichelli, (1887) reprintje 1988, 274-277. Feltetelezesem szerint többek között a 13. századi
Nicolö da Paganica Compendium medicinalis astrologiae cimt mtivét hasznalhattak tankönyv¬
=
œ
ként az egyetemek, lásd ennek modern kiadását Giuseppe Dell’Anna gondozäsäban, Galatina,
ed. Congedo, 1990. A 15. századi padovai, nyomtatásban is megjelent orvosi-asztrológiai mű¬
vekről lásd Tiziana Pesenti Marangon: La miscellanea astrologica del prototipografo padovano
Bartolomeo Valdizocco e la diffusione dei testi astrologici e medici tra i lettori padovani del ’400,
Quaderni per la storia dell’Universita di Padova, X\. évf., 1978, 87-106.
+ ]4 e