Oldal 15 [15]
A DE VITA LIBRI TRES KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI
A harmadik könyvet, mely már címében is jelzi a műben megjelenő asztroló¬
giai szempontokat (melyek egyébként már a második könyv utolsó fejezetében
is megjelentek) De vita coelitus comparanda címmel adja közre [Miként nyer¬
hetünk életet az égtől]l. Hogy a három szakaszból összeillesztett könyvnek a
dedikációban megszólított nagyhatalmú Medici védelmére volt szüksége, azt az
wer
is igazolja, hogy emiatt érte a legtöbb támadás szerzőjét." A támadások oka az
asztrológiai és mágikus szempontok érvényesítése a II. könyv végén (De vita
longa — A hosszú életről) és végig a III. könyv során." Ezt még önálló formájában
a mi Mátyás királyunknak ajánlotta, ? akit örökké legyőzhetetlennek nevez. Ficino
1472 előtt magyar barátai, Janus Pannonius és Garázda Péter," majd később a
budai könyvműhelyben dolgozó vagy a Buda és Firenze között ingázó olaszok,
például Taddeo Ugoleto és Francesco Bandini révén tudhatott az uralkodó ud¬
vari asztrológusairól." Közéjük tartozott (1467—1472 között) az a Regiomontanus
is, aki a korabeli asztrológiában új házrendszert népszerűsít, melyet később róla
neveztek el."
Hungary. Humanism and Art in the Early Renaissance: Acts of an International Conference,
Florence, Villa I Tatti, June 6—8, 2007, Firenze, Cambridge (MA), Harvard University Press,
Villa I Tatti, Harvard University Center for Italian renaissance Studies, 2011, 231-265.
10 Tarabochia Canavero: Introduzione, 15; Ficinöt 1490 mäjusäban a Römai Küriänäl mägiäval és
eretnekséggel vádolták be. Kristeller: Supplementum, LXXXV. Vö. Giancarlo Zanier, La medi¬
cina astrologica e la sua teoria: Marsilio Ficino e i suoi critici contemporanei, Roma, Ateneo e
Bizzarri, 1977, 94.
" Ficino nézeteinek változásáról az asztrológiát illetően lásd Melissa Meriam Bullard: The Inward
Zodiac: A Develpoment in Ficino’s Thought on Astrology, Renaissance Quarterly, XLII. évf.,
1990, 687-708.
3 Ficino nemcsak ezt a munkáját ajánlotta Mátyás királynak, hanem levelei harmadik és negyedik
könyvét is.
Garäzda Peter (1448 k-1507) Janus Pannonius és Vitéz János rokona, akinek pártfogásával 1465
és 1468 között Ferrarában tanult Battista Guarino iskolájában. 1469—1471 között Firenzében
folytatta tanulmányait, ahol Marsilio Ficinóval is barátságot kötött.
Klára Pajorin: II ruolo degli umanisti fiorentini e ungheresi nella formazione della rappresentazione
del potere di Mattia Corvino, in Péter Farbaky et al. (eds.): Mattia Corvino e Firenze. Arte e
umanesimo alla corte del re di Ungheria, Firenze, Giunti, 2013, 98-105; uö: Matyas kiräly es
Marsilio Ficino magyar hivei az 1471. évi összeesküvés után, in Bárány Attila — Dreska Gábor
— Szovák Kornél (szerk.): Arcana tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére, Debrecen,
Debreceni Egyetem, 2014, 593-606.
Lásd lentebb. Zrednai (Vitéz) János, majd Mátyás udvari asztrolögusa, Regiomontanus (Johannes
Müller von Königsberg, 1436-1476) volt, aki sajät kidolgozäsü häzrendszerevel tette magät hi¬
ressé Tabulae directionum profectionumque in nativitatibus multum utiles [Az iranyok és
eredetek táblái, melyek a születéseknél nagyon hasznosak] című művében (1469, Esztergom). E
munkáját Vitéznek, Tabulae primi mobilis cimü, forradalmian üj, gömbhäromszögtani munkä¬
ját Mátyásnak ajánlotta. Ez utóbbi gyakorlatilag a szférikus trigonometria megalapítása. Mes¬
terével, Peuerbachhal együtt Ptolemaios Almagestjének újrafordítója, táblázatainak kiigazítója.
Padovában az egyetemen adott elő, illetve Velencében és Rómában is kapott megbízásokat.
Római útját követően, ahová Béssarión meghívására utazott mesterével, Peuerbachhal együtt,
u
=
=
m
a
+13 +