Seite 130 [130]
HARAZIN BALÁZS
ÖSSZEGZÉS
Jelen tanulmány célja egy gépi fordítású szöveg vizsgálata és a hibás fordítások
elemzése volt, ahol az ilyen fordított szöveg minősége elmarad az emberi fordí¬
tástól. Annak ellenére, hogy a gépi fordítás gyors és hatékony, a dolgozatban
végzett elemzés alapján megállapítható, hogy a neurális gépi fordítású szöveg
napjainkban is elmarad néhány tekintetben, amikor történelmi szövegek angol¬
ról magyarra történő fordításáról van szó. Továbbá az elemzés feltárta, hogy a
gépi fordítású szövegben hibás fordítások vannak az idiomatikus kifejezések és
az archaikus nyelvezet terén, és mindkettő a túlzottan szó szerinti fordításból
ered. Jelenleg emberi felülvizsgálat és utószerkesztés szükséges ahhoz, hogy
kielégítő szöveg szülessen, amikor a DeepL online fordítót használjuk egy tör¬
ténelmi szöveg fordítására.
A szöveget a: MOM-keretrendszer segítségével elemeztük. Ez a módszer azért
előnyös, mert jól alkalmazkodik bármilyen értékelendő szöveghez; amellett, hogy
a hibás fordítások öt fő kategóriáját definiálja, számos altípus közül is választ¬
hatunk az elemzéshez. E keretrendszer egyik fő hátránya, hogy a kategorizálás
nagymértékben ki lehet téve az értékelő(k) szubjektív megítélésének. Különböző
értékelőknek más és más elképzeléseik lehetnek arról, hogy egy hibás fordítás
melyik kategóriába sorolható. A tanulmányomban alkalmazott értékelési mód¬
szeren minden bizonnyal javítana, ha több embert vonnánk be az értékelési fo¬
lyamatba.
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a neurális gépi fordítás számos hibát
ejt, mivel nem képes az emberi fordítókhoz hasonlóan értelmezni a kontextust.
Ez a probléma sok esetben olyan fordítást eredményezhet, amely vagy érthetet¬
len, vagy a célközönség számára túlságosan szó szerinti fordításnak hangzik.
Megfigyelhető, hogy a gépi fordítású szöveg gyakran tartalmaz hibás fordításo¬
kat idiomatikus kifejezések vagy archaikus szavak fordítása esetén. A forrásnyel¬
vi szöveg ilyen típusú árnyalatainak elvesztése vitathatatlanul rontja a gépi
fordítás minőségét. Ilyen esetekben nagy hasznát vehetjük az emberi utószer¬
kesztésnek; egy hozzáértő emberi fordító képes kijavítani az esetleges hibákat a
gördülékenység és a pontosság terén, vagy különböző fordítási stratégiákat al¬
kalmazhat a szövegek egyedi jellegeinek megőrzése érdekében.
Továbbá úgy tűnik, hogy a gépi fordítónak problémái akadnak az írásjelek és
a kis-, illetve nagybetűs írásmód terén is. Az elemzésből látszik, hogy csak két
ilyen hiba található a gépi fordított szövegben, tehát számuk elenyésző a többi
hibához képest. Alacsony számuk ellenére említésre méltóak, mivel ezek a hibák
is befolyásolják a fordítás minőségét, és kijavításukhoz emberi beavatkozásra
van szükség.
s 128 +