Oldal 67 [67]
HOGYAN UTÓSZERKESZTENEK ŐK?
Mivel az utószerkesztésre vonatkozó oktatási anyag még nem létezik, fontos
lenne előbb megérteni, melyek az angol-magyar fordítás azon jellegzetességei,
amelyekre a hallgatók figyelmét különösen érdemes felhívni. A tanulmány BA
fordítói szakirányon tanuló (a fordítási szemináriumokat legalább egy éve láto¬
gató) hallgatók angol-magyar nyelvre géppel fordított szövegek két nyelvtani
eleme — a hogy és egy — utószerkesztésében megfigyelhető kvantitatív tendenci¬
ák kvalitatív elemzését tartalmazza.
AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA ÉS A VIZSGÁLT SZÖVEGEK JELLEMZŐI
Az elemzéshez angol-magyar gépi fordított szöveg hallgatók által utószerkesztett
szövegeiből készítettem mini, ad hoc korpuszt, mely összesen tizennégy fordítási
feladatból állt össze. A hallgatói korpuszban megfigyelhető két nyelvtani elem
használatának összehasonlításához készült egy összehasonlító korpusz a magyar—
angol fordítási feladatok során használt forrásnyelvi, nem fordított magyar nyelvű
szövegekből (tizennégy szöveg). A fordítási feladatok kb. 1000 leütésnyi szöveg¬
részleteket tartalmaznak. Összesen négy korpuszt vizsgáltam: a tizennégy darab
1000 leütésnyi szöveg gépi fordított (továbbiakban: TLT MT HU) és utószer¬
kesztett változata (továbbiakban: TLT PE HU), valamint tizennégy darab 1000
leütésnyi nem fordított magyar szöveg (továbbiakban: SLT HU) alkotja. A for¬
dítások alapjául szolgáló angol szövegek (SLT EN) és a három magyar nyelvű
korpusz általános jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze:
1. táblázat. A vizsgált szövegek általános jellemzői.
SLT EN SLT HU TLT MT HU TLT PE HU
Szavak 2374 2055 2017 2001
Mondatok 116 73 120 127
Mondatsűrűség 20,5 28 17 16
Az angol (SLT EN) és magyar (SLT HU) nem fordított, eredeti nyelven írt szö¬
vegekben megfigyelhető, hogy a magyar nyelvű, nem fordított szövegekre sokkal
inkább jellemző a mondatsűrűség (28), míg az angolban ez alacsonyabb (20,5).
A magyarra gépi fordított (ILT MT HU) és utószerkesztett (TILI HU PE)
szövegek adataiban lényeges különbség nem figyelhető meg, az azonban érdekes,
hogy az utószerkesztett magyar korpuszban a legmagasabb a mondatok száma
(127), magasabb, mint a forrásnyelvi angol szövegben. Ez feltehetően azzal ma¬
gyarázható, hogy a magyar utószerkesztés során többször alkalmaztak a hallga¬
tók mondatfelbontást, míg a gépi fordítás során javarészt megmaradtak a
+65 +