Oldal 50 [50]
ROBIN EDINA — SEIDL-PÉCH OLÍVIA
arról, hogyan viszonyul az utószerkesztés a fordításhoz vagy a lektoráláshoz.
Jean Nitzke" a fordítás egy sajátos típusának tekinti az utószerkesztést, amely
után a célnyelvi szöveget még át kell dolgozni; Arle Lommel? azt állítja, hogy az
utószerkesztés inkább a lektorálás, mint a fordítás egyik altípusa; Felix Do Carmo
és Joss Moorkens? pedig szintén a fordítás egy fajtájának tekinti az utószerkesz¬
tést. Ebben a zűrzavarban pedig nehéz meghatározni, pontosan hogyan épüljön
be a gépi fordítással kapcsolatos új készségek fejlesztése a fordítóképzésbe. Az
egyik legkomplexebb oktatási modellt Kalle Konttinen és munkatársai" vázolták
fel, ebben a gépi fordítás és utószerkesztés bevezetése a fordítástechnológiai
kurzusokon valósul meg, fordítási munkafolyamatba való integrálásuk pedig a
projektalapú fordítási kurzusokon történik. Kérdés azonban, hogy ha a fordítá¬
si kompetenciát szükségesnek tekintjük az utószerkesztéshez, célszerű-e már
rögtön a képzés elején bevezetni, mielőtt a hallgatók a fordítási alapkészségeket
elsajátítanák. Kérdés továbbá az is, vajon az utószerkesztés tényleges nyelvi szö¬
vegmódosítás része valóban a technológiához kapcsolódik-e, vagy inkább a ha¬
sonlóképpen a minőségbiztosítást szolgáló lektorálással összevonva, külön
kurzusban kellene tanítani — még akkor is, ha ez további erőforrásokat igényel.
A Károli Gáspár Református Egyetem 2023. február 16-án rendezte meg Tiltjuk,
tűrjük vagy támogatjuk? Gépi fordítás a fordítóképzésben címmel hagyományos
szakfordító szakmai napját, amelyre online került sor." A konferencia előadásai
a fordítóiparban zajló technológiai fejlődés következtében a fordítóképzésben
szükséges oktatásmódszertani fejlesztéseket, oktatandó új tartalmakat vették
számba. Az előadások mellett megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a hazai
fordítóképző intézmények képviselői olyan mindenképpen egységesen szabályozan¬
dó kérdésekre keresték a közös válaszokat, mint a gépi fordítás helye és szerepe
a képzésben, illetve miként lehet a fordítási folyamat új feladatait (pl. utószerkesz¬
tés) a fordítóképzés tantervébe beépíteni. A jelen cikk a kerekasztal-beszélgetés
7 Jean Nitzke: Post-Editing — Auch noch Korrekturlesen?, MDU — Fachzeitschrift fiir Dolmetscher
und Übersetzer, vol. 62, 2016/1, 24-37.
Arle Lommel - Common Sense Advisory: Augmented translation: A New Approach to Combining
Human and Machine Capabilities, Proceedings of AMTA 2018, vol. 2: MT Users’ Track. https://
aclanthology.org/W18-1905.pdf (Letöltes: 2024. május 28.)
Felix Do Carmo - Joss Moorkens: Differentiating Editing, Post-Editing and Revision, in Maarit
Koponen - Brian Mossop - Isabelle S. Robert - Giovanna Scocchera (eds.): Translation Revision
and Post-Editing. Industry Practices and Cognitive Processes, London, Routledge, 2021, 35-49.
Kalle Konttinen — Leena Salmi — Maarit Koponen: Revision and Post-Editing Competence in
Translator Education, in Maarit Koponen — Brian Mossop - Isabelle S. Robert — Giovanna
Scocchera (eds.): Translation Revision and Post-Editing. Industry Practices and Cognitive Processes,
London, Routledge, 2021, 187-202.
Seidl-Péch Olívia: Tiltjuk, tűrjük vagy támogatjuk? Gépi fordítás a fordítóképzésben. Beszámoló
a szakfordító szakmai napról, Modern Nyelvoktatás, 29. évf., 2023/1-2, 210-211.
00
o
=
eo
¬
E
+ 48 +