Page 41 [41]
OCR
AZ UTÓSZERKESZTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOMPETENCIAELEMEK szempontjából nehezebbnek látták a feladatot, jobb fordítást készítettek, mint akik nem. Az összefüggés erős-közepes és szignifikáns volt, és jelentkezett a gördülékenységgel, a stílussal és a teljes hibaszámmal összefüggésben. Ez az eredmény azt sugallja, hogy az utószerkesztés esetén a szintaktikai komplexitás átlátása kulcsfontosságú. Ez megint összefüggésben állhat a neurális gépi fordítás megtévesztő gördülékenységével. A felszínen jól hangzó megfogalmazást eredményeink szerint az fogja tudni javítani, aki látja, mennyire komplex mondatszerkezetek húzódnak meg a háttérben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a szintaktikai komplexitás észlelése több háttértényezőtől is függhet: egyrészt a nyelvi kompetenciától (amelyet az olvasási készség is jelezhet), de legalább ennyire függhet a motivációtól (mennyi időt és energiát hajlandó a feladatra szánni a hallgató), a figyelemtől (mennyire képes fenntartani a figyelmét és észrevenni bizonyos szerkezeteket) vagy akár az utószerkesztéssel kapcsolatos vélekedéseitől (mennyire számít bizonyos problémák megjelenésére). ÖSSZEGZÉS Vizsgálatunk eddig feldolgozott eredményeinek legfontosabb tanulságai a következők. A forrásnyelvi készségek, különösen az olvasás, kulcsszerepet játszanak a fordításban és az utószerkesztésben is. A kutatási eredmények alapján az utószerkesztés esetén még valamivel fontosabb is az olvasás, mint a hagyományos humán fordítás során. Bár mérési adataink nincsenek, de joggal feltételezhetjük, hogy a célnyelvi olvasás legalább ennyire fontos az utószerkesztés folyamatában. Ennek empirikus ellenőrzése fontos kutatási feladat lehet a jövőben. Ezekből az eredményekből az következik, hogy a képzés során érdemes lehet tudatosabban fejleszteni a hallgatók olvasási készségeit minden munkanyelvükön. Annál is inkább, mert az olvasási készségek nemcsak a forrás- és a célnyelvi szöveg megértését befolyásolják, hanem a terminológiai háttérmunka során végzett ismeretszerző olvasás eredményességét is. Ez utóbbi olvasástípus vizsgálata szintén érdekes kutatási téma lehet. Nagyon fontos eredménynek tekintjük azt is, hogy empirikusan tudtuk igazolni, milyen fontos szerepet játszanak a fordításról való vélekedések a teljesítményben. Mivel azonban az utószerkesztési teljesítménnyel nem mutatott lényeges összefüggést a kérdőív eredménye, feltételezzük, hogy az utószerkesztéshez legalább részben más meggyőződések és vélekedések kapcsolódnak, mint a hagyományos fordításhoz. Nagyon fontos lenne meghatározni és megfogalmazni azokat az utószerkesztésre vonatkozó nézeteket és irányelveket, amelyek s 39 e
