Page 41 [41]
AZ UTÓSZERKESZTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOMPETENCIAELEMEK
szempontjából nehezebbnek látták a feladatot, jobb fordítást készítettek, mint
akik nem. Az összefüggés erős-közepes és szignifikáns volt, és jelentkezett a
gördülékenységgel, a stílussal és a teljes hibaszámmal összefüggésben. Ez az
eredmény azt sugallja, hogy az utószerkesztés esetén a szintaktikai komplexitás
átlátása kulcsfontosságú. Ez megint összefüggésben állhat a neurális gépi fordí¬
tás megtévesztő gördülékenységével. A felszínen jól hangzó megfogalmazást
eredményeink szerint az fogja tudni javítani, aki látja, mennyire komplex mon¬
datszerkezetek húzódnak meg a háttérben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy
a szintaktikai komplexitás észlelése több háttértényezőtől is függhet: egyrészt
a nyelvi kompetenciától (amelyet az olvasási készség is jelezhet), de legalább
ennyire függhet a motivációtól (mennyi időt és energiát hajlandó a feladatra
szánni a hallgató), a figyelemtől (mennyire képes fenntartani a figyelmét és ész¬
revenni bizonyos szerkezeteket) vagy akár az utószerkesztéssel kapcsolatos vé¬
lekedéseitől (mennyire számít bizonyos problémák megjelenésére).
ÖSSZEGZÉS
Vizsgálatunk eddig feldolgozott eredményeinek legfontosabb tanulságai a követ¬
kezők. A forrásnyelvi készségek, különösen az olvasás, kulcsszerepet játszanak
a fordításban és az utószerkesztésben is. A kutatási eredmények alapján az utó¬
szerkesztés esetén még valamivel fontosabb is az olvasás, mint a hagyományos
humán fordítás során. Bár mérési adataink nincsenek, de joggal feltételezhetjük,
hogy a célnyelvi olvasás legalább ennyire fontos az utószerkesztés folyamatában.
Ennek empirikus ellenőrzése fontos kutatási feladat lehet a jövőben.
Ezekből az eredményekből az következik, hogy a képzés során érdemes lehet
tudatosabban fejleszteni a hallgatók olvasási készségeit minden munkanyelvükön.
Annál is inkább, mert az olvasási készségek nemcsak a forrás- és a célnyelvi
szöveg megértését befolyásolják, hanem a terminológiai háttérmunka során
végzett ismeretszerző olvasás eredményességét is. Ez utóbbi olvasástípus vizs¬
gálata szintén érdekes kutatási téma lehet.
Nagyon fontos eredménynek tekintjük azt is, hogy empirikusan tudtuk iga¬
zolni, milyen fontos szerepet játszanak a fordításról való vélekedések a teljesít¬
ményben. Mivel azonban az utószerkesztési teljesítménnyel nem mutatott lénye¬
ges összefüggést a kérdőív eredménye, feltételezzük, hogy az utószerkesztéshez
legalább részben más meggyőződések és vélekedések kapcsolódnak, mint a ha¬
gyományos fordításhoz. Nagyon fontos lenne meghatározni és megfogalmaz¬
ni azokat az utószerkesztésre vonatkozó nézeteket és irányelveket, amelyek
s 39 e