Oldal 40 [40]
LESZNYÁK MÁRTA
személyiségvonások azonban semmilyen összefüggésben nem állnak a fordítói
kompetenciával, így csak az időt növelik (vagy csökkentik), de a teljesítményt
nem befolyásolják.
Hallgatói tapasztalatok
A fordítás, illetve az utószerkesztés befejezése után a hallgatók utókérdőívet
töltöttek ki, amelyben reflektálhattak a feladat elvégzése során szerzett tapasz¬
talataikra. A kérdések egy csoportja azt próbálta feltárni, mennyire találták a
hallgatók nehéznek a feladatot, és milyen aspektusait vélték nehéznek. A kitöltők
négy szempontból ítélhették meg a feladat nehézségét: 1. összességében mennyire
volt nehéz a feladat; 2. terminológiai szempontból; 3. (jogi) szaktudás szempont¬
jából és 4. szintaktikai komplexitás szempontjából mennyire volt nehéz a szöveg
fordítása vagy utószerkesztése. A válaszadók ötfokozatú skálán értékelték a feladat
nehézségét, mely skálán az 5-ös érték a legnagyobb nehézségi fokot jelentette.
Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók az átlagosnál nehezebbnek
találták a felhasználási szerződés fordítását, illetve utószerkesztését (az átlagér¬
tékek 3,4 és 4,4 között mozogtak), ugyanakkor nem találtunk szignifikáns kü¬
lönbséget a fordítók és az utószerkesztők között, tehát az utószerkesztők nem
élték meg könnyebbnek a feladatot — semmilyen szempontból sem.
Megnéztük azt is, hogy van-e szignifikáns különbség az egyes aspektusok
között, tehát van-e olyan szempont, amely szerint nehezebbnek találták a hall¬
gatók jelen szöveg fordítását, mint a többi szempontból. Az eredmények azt
mutatták, hogy a hallgatók a szöveg szintaktikai komplexitásából eredő kihívá¬
sokat szignifikánsan nagyobbnak érzékelték, mint bármelyik másik aspektust
(terminológia, szaktudás vagy globális nehézség). Ez természetesen a szöveg és
a fordítási feladat egyedi jellemzője.
Ezek után megvizsgáltuk, hogy a hallgatók , nehézségérzékenysége", tehát hogy
mennyire tartják nehéznek a szöveget, mutat-e valamilyen összefüggést a telje¬
sítménnyel. A statisztikai elemzések azt mutatták, hogy a humán fordítók esetén
semmilyen kapcsolat nem figyelhető meg a feladat észlelt nehézsége és a telje¬
sítmény között. Ez kutatäsmédszertani szempontbél int6 jel lehet, mert arra utal,
hogy a hallgató/fordító nem feltétlen tudja megítélni, mennyire nehéz valójában
a feladat számára, így erősen megkérdőjelezhető, hogy a kognitív teher vizsgá¬
latára használható-e a fordítók kikérdezése.
Utószerkesztők esetén az eredmények mintázata nagyon hasonló volt, tehát
legtöbb esetben nem találtunk szignifikáns összefüggést az észlelt nehézség és
a teljesítmény között. Az egyetlen kivételt ismét csak a szintaktikai komplexitás
jelentette. Azok az utószerkesztők ugyanis, akik szintaktikai komplexitás
038