Page 36 [36]
LESZNYÁK MÁRTA
A teljes vizsgálatban 2023 májusával bezárólag hét alkalommal került sor
adatgyűjtésre, és összesen 127 fordítás készült el a hozzájuk tartozó háttérkérdő¬
ívekkel együtt. A 127 fordítást 81 fordító- és mesterképzésben részt vevő hallga¬
tó készítette, mivel 46-an a longitudinális vizsgálatban is részt vettek, tehát a
képzés elején és a képzés végén is szolgáltattak adatokat. 2020-ban és 2021-ben
a Covid-világjárvány miatt az adatgyűjtésre a hallgatók otthonában került sor,
míg 2022-ben és 2023-ban a Szegedi Tudományegyetem egyik épületében.
Jelen tanulmányban 49 másodéves hallgató eredményeire támaszkodunk,
mivel az adatok feldolgozottságának jelenlegi szintjén ebben az alcsoportban
tudunk legvilágosabban képet alkotni a kompetenciaelemek szerepéről. A követ¬
kezőkben a forrásnyelvi kompetencia, a fordításról való vélekedések és a jogi
háttértudás szerepét tekintjük át jogi szakszöveg fordítása (24 hallgató) és utó¬
szerkesztése (25 hallgató) esetén. Összehasonlítjuk a két munkaformát minőség
és időbeli hatékonyság szempontjából is, továbbá megnézzük, hogyan vélekedtek
a vizsgálatban részt vevő hallgatók a feladat nehézségéről.
AZ EREDMÉNYEK ÉS ÉRTELMEZÉSÜK
A forrásnyelvi kompetencia szerepe
A vizsgálat eredményei alapján a forrásnyelvi (jelen esetben angol) olvasási és
nyelvtani kompetenciák közepestől erősig terjedő szignifikáns korrelációt mutatnak
a hagyományos fordítási és az utószerkesztési teljesítménnyel is (Pearson-féle r
-0,36 és -0,63 között). Más szóval minél jobb eredményt érnek el a hallgatók az
olvasás- és a nyelvtanteszteken, annál kevesebb hibát vétenek fordítás és utó¬
szerkesztés során. Különösen érdekes, hogy az összefüggés utószerkesztés során
még valamivel erősebb is, mint hagyományos fordításnál, ami ellentmond Ant¬
hony Pym 2013-as előrejelzésének. Pym úgy vélte, ? hogy a gépi fordítás korában
a nyelvi készségek szerepe csökkenni fog. Jelen pillanatban a jogi szakfordítással
kapcsolatos eredményeink nem támasztják alá ezt a feltételezést.
Azt is fontos kiemelni, hogy az olvasás valamivel fontosabb szerepet játszik,
mint a nyelvtani tudás, és hogy az olvasás terén jelentkező hiányosságok külön¬
böző típusú hibákkal járnak együtt hagyományos humán fordítás, illetve utó¬
szerkesztés esetén. Humán fordítás esetén a szöveg gördülékenysége sérül, mert
megnő az értelmetlen és a nehezen értelmezhető szegmensek száma. Ennek
magyarázata az lehet, hogy ha a fordító nem érti, amit olvas, akkor elkezd szó-,
6 Anthony Pym: Translation skill-sets in a machine-translation age, Meta, vol. 58, 2013/3, 487-503.
+ 34 +