Oldal 35 [35]
AZ UTÓSZERKESZTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOMPETENCIAELEMEK
a Szegedi Tudományegyetem néhány fordításkutatója, hogy létrehozza a Szege¬
di Fordítói és Utószerkesztői Kompetencia Kutatócsoportot, és átfogó vizsgála¬
tot indít a fordítói- és utószerkesztői kompetencia vizsgálatára. A kutatás köz¬
ponti kérdései a következők:
s Milyen szerepet játszanak a nyelvi kompetenciák (magyar és angol) a fordi¬
tási, illetve utószerkesztési teljesítményben?
s Milyen szerepet játszanak a fordításra vonatkozó nézetek és vélekedések a
fordítási, illetve utószerkesztési teljesítményben?
s Milyen szerepet játszik a szöveg tartalmához kapcsolódó szaktudás a fordí¬
tási, illetve utószerkesztési teljesítményben?
s Milyen különbségek figyelhetők meg a tapasztalt és kezdő fordítók között a
fordítási, illetve utószerkesztési teljesítményben?
s Hogyan befolyásolja a szöveg típusa és tartalma a fenti összefüggéseket?
s Hogyan látják a kutatásban résztvevők a konkrét fordítási és utószerkesztési
feladatot?
A KUTATÁS ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI
A fenti kutatási kérdések megválaszolására komplex mérési-értékelési eszköz¬
rendszert használtunk. A vizsgálat központi eleme a fordítási, illetve utószer¬
kesztési feladat. Az adatfelvétel során a hallgatók körülbelül fele jogi szakszöve¬
get, míg a másik fele egy kétnyelvűséggel kapcsolatos absztraktot fordított vagy
utószerkesztett. A célnyelvi szövegeket MOM-alapú hibakategória-rendszerre
támaszkodva három bíráló értékelte. Az értékelési szempontok a következők
voltak: pontosság, gördülékenység, stílus és terminológia. Mivel az értékelők
közötti egyezésértékek megfelelőek voltak, a vizsgálat további részeiben a három
bíráló hibaszámainak átlagával végeztük az elemzéseket.
A fordítások mellett a hallgatók számos tesztet és kérdőívet töltöttek ki. Így
mértük angol (B) nyelvi olvasási és nyelvtani kompetenciájukat a Cambridge
Proficiency teszt megfelelő résztesztjeivel, és szakterületi ismereteiket 10 itemes
tudásszintmérő tesztekkel (kétnyelvűség, illetve szerzői jogi témában, attól füg¬
gően, hogy melyik szöveget fordította a résztvevő). Emellett a hallgatók kitöltöt¬
tek egy fordításra vonatkozó meggyőződéseket vizsgáló kérdőívet és egy utókér¬
dőívet is (a fordítók és az utószerkesztők részben eltérő utókérdőívet kaptak),
amely az aktuális fordítás/utószerkesztés során szerzett tapasztalataikról gyűjtött
információkat. Minden olyan adatfelvétel során, amelyre az egyetem épületében
került sor, információkat gyűjtöttünk a munkafolyamatra vonatkozóan is a
Translog, illetve az OBS Studio szoftverek segítségével.
933 e