Page 32 [32]
LESZNYÁK MÁRTA
munkatársai" azt találták, hogy a kevesebb tapasztalattal rendelkező fordítók
(laikus nyelvhasználók) általában eredményesebbnek látják a gépi fordítást,
optimistábbak annak használatával és jövőjével kapcsolatban. Nem kizárt azon¬
ban, hogy ezek az attitűdök változni fognak, ahogy generációs váltás zajlik le a
szakmában, illetve ahogy tovább javul a gépi fordítás outputjának minősége.
Természetesen számos további kutatási kérdés is megjelenik a szakirodalom¬
ban az utószerkesztéssel kapcsolatban, azt azonban megállapíthatjuk, hogy az
utószerkesztés eredményességét befolyásoló kompetenciaelemek átfogó vizsgá¬
latára eddig nem került sor.
A GÉPI FORDÍTÁS ÉS AZ UTÓSZERKESZTÉS KUTATÁSA MAGYARORSZÁGON
Az elmúlt években Magyarországon is megkezdődött az utószerkesztés kutatása.
Az egyik legkorábbi munkák közé tartozik Heltai Pál" 2014-es írása, aki, miköz¬
ben áttekinti, mit tud a gép lefordítani, és mit nem, mélyreható kommunikáció¬
és fordításelméleti elemzésekbe bocsátkozik. Mivel a tanulmány még a statisz¬
tikai modellek időszakában született, a megállapítások egy részét kritikusan kell
kezelni. Ugyanakkor a tanulmány megközelítésmódja és elemzési szempontjai
a mai napig jól hasznosíthatók.
Az elméleti jellegű írások közül kiemelkedik Szlávik Szilárd" munkája, aki a
gépi fordításhoz kötődő terminusokra, definíciókra és a közöttük fellelhető el¬
lentmondásokra koncentrál. A tanulmány egyik legnagyobb erénye, hogy meg¬
határozza a kutatási terület legfontosabb alapfogalmait, próbálja tisztázni a
hasonlóságokat, különbségeket és ellentmondásokat, és ezzel kiváló bevezetést
nyújt a témába.
Az empirikus kutatások sorát Varga Ágnes PhD-disszertációja nyitotta meg
2011-ben." Az értekezésben Varga azonban inkább a gépi fordított és az utó¬
szerkesztett szövegek minőségére koncentrált, amelyet az olvasók visszajelzései
15 Márta Seresi — Maarit Koponen — Antonio Pareja — Lynne Bowker — Alice Delorme Benites —
Mehmet Sahin — Anna Setkovicz-Rysza — Dorothée Behr: LITHME WG7’s Survey on Machine
Translation Use Habits and Practices, Figshare, Dataset, 2022.
Heltai Pál: Mi az, amit a gép nem tud fordítani?, in Fata Ildikó — Veresné Valentyini Klara (szerk.):
Szaknyelv és Szakfordítás. Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális témáiról,
Gödöllő, Szent István Egyetemi Nyomda, 2014, 7—29.
Szlávik Szilárd: A gépi fordításhoz kötődő alapvető terminusok, definíciók és a közöttük lévő
ellentmondások, Fordítástudomány, 24. évf., 2022/1, 87-103. https://ojs.mtak.hu/index.php/
fordtud/article/view/8444/6909 (Letöltés: 2024. május 27.)
Varga Ágnes: A gépi fordítás minősége és javítási lehetőségei, doktori disszertáció, Budapest,
ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, 2011.
4
a
4
S
48
+30 +