AZ UTÓSZERKESZTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOMPETENCIAELEMEK
ezek részletes ismertetésétől eltekintünk. A következőkben csak a barcelonai
PACTE kutatócsoport modelljét mutatjuk be röviden, mert erre a modellre épül
vizsgálatunk.
A PACTE csoport holisztikus és dinamikus fordítóikompetencia-modelljét az
1990-es évek második felétől kezdődően egy kutatássorozat eredményeként ala¬
kitotta ki (PACTE9). A csoport a fordítói kompetenciát azon ismeretek, képességek
és attitűdök rendszereként definiálja, amelyekre a fordítónak szüksége van ahhoz,
hogy fordítani tudjon.? Ebből kifolyólag a fordítói kompetencia deklaratív és pro¬
cedurális tudást foglal magában (PACTE"). A kutatócsoport meghatározta a
fordítói kompetencia elemeit is, eleinte hat, majd az átdolgozott modellekben öt
alkompetenciát és egy automatikusan aktiválódó komponenscsoportot különböz¬
tettek meg, melyek a következők: 1. nyelvi kompetenciák (minden munkanyelven);
2. nyelven kívüli tudás és ismeretek; 3. a fordításra vonatkozó deklaratív tudás; 4.
az instrumentális alkompetencia, mely a fordítás elkészítéséhez szükséges eszkö¬
zök használatának ismeretét foglalja magában a nyomtatott szótáraktól a digitá¬
lis eszközökig; és 5. a stratégiai alkompetencia, amely kulcsfontosságúnak tekint¬
hető a modellben, hisz feladata az egyes kompetenciaelemek összehangolása és a
teljes fordítási folyamat vezérlése (PACTE"). A modellhez szorosan kapcsolódnak
a pszicho-fiziológiai komponensek, amelyekbe minden kognitív, affektív és szoci¬
ális képesség beletartozik, amely a fordítás folyamatához szükséges, vagy azt
elősegíti. Fontos kiemelni, hogy a modell utolsó változatában a szerzők már pszi¬
cho-fiziológiai komponensekről (és nem alkompetenciáról beszélnek), mivel ezek
az elemek gyakorlatilag minden emberi tevékenységben jelen vannak. A modellen
belül fordítói kompetencia specifikusnak a fordításra vonatkozó deklaratív tudást,
az instrumentális alkompetenciát és a stratégiai alkompetenciat tartjak.”
PACTE: Acguiring translation competence: Hypotheses and methodological problems in a
research project, in Allison Beeby - Doris Ensinger - Marisa Presas (eds.): Investigating Translation,
Amsterdam-Philadelphia, John Benjamins, 2000, 99-106; PACTE: Exploratory testsin astudy
of translation competence, Conference Interpretation and Translation, vol. 4, 2002/2, 41-69;
PACTE: Building a translation competence model, in Fabio Alves (ed.): Triangulating Translation:
Perspectives in Process Oriented Research, Amsterdam-Philadelphia, John Benjamins, 2003,
43-66.
Amparo Albir Hurtado (ed.): Researching Translation Competence by PACTE Group, Amsterdam¬
Philadelphia, John Benjamins, 2017, 320.
PACTE: First results of a translation competence experiment: ‘Knowledge of translation’ and
‘Efficacy of the translation process’, in John Kearns (ed.): Translator and interpreter training.
Issues, methods and debates, London, Bloomsbury, 2008, 104-126, 106.
1 Uo., 106-108; PACTE: PACTE Translation Competence Model: A holistic, dynamic model of
translation competence, in Amparo Albir Hurtado (ed.): Researching Translation Competence
by PACTE Group, Amsterdam-Philadelphia, John Benjamins, 2017, 35-41.
PACTE: PACTE Translation Competence Model, 41.