Oldal 20 [20]
HELTAI PÁL
és további vizsgálatokra van szükség megerősítésükhöz vagy elvetésükhöz, illetve
részletesebb megismerésükhöz.
TOVÁBBI KUTATÁSOK
A jelen tanulmányban felvetett kérdések tisztázásához további vizsgálatok szük¬
ségesek. A képzésben részt vevő hallgatók és a gépi fordítás hibáinak összeha¬
sonlítását célszerű lenne nagyobb létszámú kísérleti személlyel tovább folytatni,
és a részleges utószerkesztés során javítandó hibák felismerésére is kiterjeszteni.
Míg ebben a tanulmányban a részleges utószerkesztés állt a középpontban, a
további kutatásokat a teljes utószerkesztés során javítandó hibákra is ki lehetne
terjeszteni. Erre kiváló lehetőséget nyújtanának a korábban létrehozott korpuszok:
az ezekben tárolt, humán fordításból származó szövegeket különösebben nagy
anyagi és energiaráfordítás nélkül újra lehetne fordíttatni a géppel. Mivel a kor¬
puszokban található fordítások többnyire jó, lektorált fordítások, az összevetés
alapján választ kaphatnánk arra a kérdésre, hogy a gépi fordítás minőségét hogyan
javíthatjuk a teljes utószerkesztés során.
Megjegyzendő, hogy a teljes utószerkesztés képessége magyarról idegen nyelvre
fordítás során a szaknyelvi (terminológiai) ismereteken túl az általános nyelvi
kompetenciától is függ. A gépi fordítás nyelvtani és köznyelvi lexikai hibáit a
hallgató akkor tudja biztonságosan javítani, ha saját maga biztos, közel anyanyelvi
szintű nyelvi és szövegkompetenciával rendelkezik, amely kiterjed a nyelvhasz¬
nálati különbségekre is."
IRODALOMJEGYZÉK
AHRENBERG, Lars: Comparing machine translation and human translation: A case study, in
Temnikova, Irina — Orasan, Constantin — Corpas, Gloria — Vogel, Stephan (eds): The First
Workshop on Human-Informed Translation and Interpreting Technology (HiT-IT). Proceed¬
ings of the Workshop 2017, 21-28.
CARL, Michael - BAEZ, Cristina Toledo: Machine Translation Errors and the Translation Pro¬
cess: A Study across Different Languages, Journal of Specialised Translation, vol. 31, 2019/1,
107-132. https://www.jostrans.org/issue31/art_carl.pdf
1 Ilyen például az angol nyelv preferenciája az egyszerű ige helyett delexikális ige és főnév használata
iránt, a beágyazott kérdés elkerülése stb. Lásd Heltai Pál: Fordítási müveletek a magyar-angol
szakfordításban, Modern Nyelvoktatás, XXIV. évf., 2018/2-3, 16—30.
+18 +