KÜLÖNBÖZNEK-E A GÉPI FORDÍTÁS HIBÁI A HUMÁN FORDÍTÁSI HIBÁKTÓL?
Daems és munkatársai" megállapítják, hogy a gépi fordítás utószerkesztése rö¬
videbb időt vesz igénybe, mint a humán fordításé, az utószerkesztő inkább a
célnyelvi szövegre figyel, mint a forrásnyelvi szövegre, és kevesebb időt fordít
külső források igénybevételére, ugyanakkor az utószerkesztéssel kapott szöveg
minősége összevethető a humán fordításéval. A fordítók hozzáállása az utószer¬
kesztéshez vegyes képet mutat.
Több szerző észrevételezi, hogy az utószerkesztés során a gépi fordítás befo¬
lyásolja az utöszerkesztöt: Oliver Culo° szerint az utöszerkesztök jobban tämasz¬
kodnak a géppel fordított szövegre, mint amit beismernek, vagy aminek tudatá¬
ban vannak. Ez összefügg a gépi fordítás minőségének javulásával: a neurális
gépi fordítás sokszor nagyon jó, gördülékeny szöveget produkál, és ez elaltatja
az utószerkesztő éberségét, így megnehezítheti a hibák felismerését. Daems és
munkatársai" azt javasolják, hogy a hallgatókat meg kell tanítani arra, hogy
felismerjék azokat a gépi fordítási hibákat, amelyek általában észrevétlenül ma¬
radnak. Arra viszont nem tér ki, hogyan ismerjük fel a nehezen felismerhető
hibákat.
A GÉPI ÉS A HUMÁN FORDÍTÁSBAN ELŐFORDULÓ HIBÁK
Azzal a kérdéssel, hogy eltérnek-e a gépi fordítás hibái a humán fordítás hibáitól,
kevesen foglalkoztak. Sharon O’Brien’ szerint az utószerkesztésben és a lekto¬
rálásban más hibatípusok fordulnak elő, de ez a tanulmány még nem a neurális
gépi fordításra vonatkozik.
Lars Ahrenberg? szerint a szöveghosszúság, az információáramlás és a struk¬
túra tekintetében az utószerkesztett szöveg közelebb áll a forrásnyelvi szöveghez,
* Joke Daems - Sonja Vandepitte — Robert J. Hartsuiker — Lieve Macken: Translation Methods and
Experience: A Comparative Analysis of Human Translation and Post-editing with Students and
Professional Translators, Meta, vol. 62, 2017/2, 250.
Oliver Culo: Approaching Machine Translation from Translation Studies — a perspective on
commonalities, potentials, differences, in Proceedings of the 17th Annual Conference of the
European Association for Machine Translation, Dubrovnik, European Association for Machine
Translation, 2014, 199-206. https://aclanthology.org/2014.eamt-1.42.pdf (Letöltés: 2023. február
10.)
Daems-Vandepitte-Hartsuiker-Macken: Translation Methods, 265.
Sharon O’Brien: Introduction to Post-Editing: who, what, how and where to next?, in Proceedings
of AMTA 2010, Association for Machine Translation in the Americas. Tutorials, Denver, Colorado,
2010. https://aclanthology.org/2010.amta-tutorials.1.pdf (Letéltés: 2023. február 10.)
Lars Ahrenberg: Comparing machine translation and human translation: A case study, in Irina
Temnikova — Constantin Orasan — Gloria Corpas — Stephan Vogel (eds.): The First Workshop on
Human-Informed Translation and Interpreting Technology (HiT-IT), Proceedings of the Workshop
2017, 21-28.