Oldal 11 [11]
KÜLÖNBÖZNEK-E A GÉPI FORDÍTÁS HIBÁI A HUMÁN
FORDÍTÁSI HIBÁKTÓL?
me
HELTAI PÁL
BEVEZETÉS
Az utóbbi néhány évben a fordítóképző intézetek egyre sűrűbben kerülnek szem¬
be a gépi fordítás (GF) kihívásával. 2020-ban a miskolci alkalmazott nyelvésze¬
ti konferencia egyik központi kérdése a gépi fordítás volt, 2022-ben pedig a BME
INYK őszi konferenciája teljes egészében a gépi fordítás okozta dilemmákkal
foglalkozott. A gépi fordítás minőségének gyors javulása a következő kérdéseket
veti fel a fordítóképzésben:
s Fordítást vagy utószerkesztést tanítsunk?
s Kell-e a fordítói kompetencia az utószerkesztéshez?
s Van-e külön utószerkesztési/lektori kompetencia?
+ Tanitsunk-e egyältalän forditästechnikät (átváltások, reáliák fordítása,
terminusok felismerése és keresése stb.) és forditäselmeletet a korábbiak
szerint?
s Használhatják-e a hallgatók a gépi fordítást a házi feladat / dolgozat meg¬
írásában?
Úgy gondolom, hogy a fenti kérdések megválaszolásához először azt kell tisztáz¬
nunk, milyen hibákat követ el a gép, és eltérnek-e a gépi fordítás hibái ahumán
fordítás (HF) hibáitól. Vannak-e olyan hibák, amelyeket csak a humán fordítók
(és a fordítóképzésben részt vevő hallgatók) követnek el, illetve csak a gép? Ha a
gép által elkövetett hibák jelentős mértékben elkülönülnek a humán fordítók
által elkövetett hibáktól, akkor a fordítóképzésnek az utószerkesztési kompeten¬
cia kialakítására kell törekednie, ami ezeknek a hibáknak a felismerési és javítási
képességét jelenti. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a hibajavításhoz
fordítási kompetenciára is szükség van.
További kérdés, melyek azok a hibák, amelyeket részleges utószerkesztés ese¬
tén mindenképpen javítanunk kell, és melyek azok a hibák, illetve az optimális
megoldástól való eltérések, amelyeket a teljes utószerkesztés során javítunk,
“Qe