Page 49 [49]
GOLDEN DÁNIEL: MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK A SZÍNHÁZI NEVELÉSBEN
a könyvtár-," a levéltár-," a koncert-" és a cirkuszpedagógia" öndefiníciós és mód¬
szertani útkereséseivel való összevetésre, amelyek a didaktikai gondolkodás, illet¬
ve feldolgozottság tekintetében helyenként akár előbbre is tartanak.
A múzeumpedagógiába való betekintés kimondottan érdekes tanulságokkal
jár. Míg a múzeum esetében önmagában is forradalmi gondolatként hathat a
hallgatag gyűjtemény megszólaltatása és megmozdítása, addig a színház mintha
az első pillanattól kezdve és magától értetődően párbeszédben állna a minden¬
kori nézőjével. S ha elfogadjuk, hogy koronként és színházesztétikai rendszeren¬
ként változik az interaktivitás mértékéről és tartalmáról való vélekedés, akkor azt
mondhatjuk, hogy míg a múzeumpedagógia fejlődése egyenes vonalon látszik
haladni az egyre mélyebb bevonódás és cselekvésesség felé, addig a színházi ne¬
velés területén ebben a tekintetben sokféle irányba tartó mozgás tapasztalható.
A korszerű tanulás forrásalapú, folyamatalapú és problémaalapú megkö¬
zelítési módjai" a színházi nevelés számára is fontos irányokat jelölnek ki. Itt
a lényegi mozzanat az, amikor a résztvevők lehetőséget kapnak rá, hogy a
hagyományosan passzív befogadói szerepből kilépve aktív cselekvőkké váljanak.
A múzeumoktól kölcsönzött példa szerint a szakember által megvalósított
tárlatvezetés hallgatag jelenléte helyett ,pl. egymás számára mutatják be a
tárlatot, saját kiállítást rendeznek, s ott ők vezetik társaikat vagy a szüleiket, a
felnőtteket". Ezt általánosítva a színházi nevelési eseményeket is egy skálán
helyezhetjük el abban a tekintetben, hogy a hagyományosan a művészhez tár¬
sított alkotói kompetenciákból mit és milyen mértékben utalnak át a befogadó
hatáskörébe.
A tanulási tevékenységek és a tanulási terek közötti összefüggés szerint utób¬
biak alapvetően meghatározzák az előbbiek lehetőségeit. Ha közlekedni lehet egy
előadás díszletében, kézbe lehet venni a kellékeket stb., az egészen más esélyeket
teremt a tapasztalásra, mint a foglalkozás idejére kiürített steril próbaterem.
5 Dömsödy Andrea: A könyvtárpedagógia elmélete és gyakorlata, Budapest, Könyvtárostanárok
Egyesülete, 2018; Dömsödy Andrea: Könyvtárpedagógia, fogalmak, alapelvek, in Vincze Beatrix
— Kempf Katalin (szerk.): Változó világ — változó múzeumok, Budapest, ELTE Eötvös — ELTE
PPK, 2023, 237-257.
16 Csonka Laura: Elmenyek a leveltärban, in Vincze—Kempf (szerk.): Valtozö vilag, 259-274.
17 Körmendy Zsolt: Koncertpedagögia. A befogadöva neveles uj ütja, PhD-disszertäciö, Budapest,
ELTE PPK, 2016; Váradi Judit: A koncertpedagógia szerepe a művészeti oktatásban, in Dombi
Józsefné — Varjasi Gyula (szerk.): A zenepedagógia új eredményei, Szeged, Szegedi Tudomány¬
egyetem JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék, 2019, 134—142; Váradi Judit: A művésze¬
ti nevelés helyzete és szerepe a 21. században, Budapest, Balassi, 2023.
18 Joó Emese: Ha a cirkusz minden, a cirkuszpedagógia , minden is", in Vincze-Kempf (szerk.):
Valtozö vilag, 213-236.
1% Dömsödy: Könyvtärpedagögia, 246-252.
20 Torgyik Judit: Tanulás a múzeumpedagógia módszereivel, Budapest, Eötvös, 2018, 53.
+47 »