OCR
84 / NEMESLÁSZLÓ tenni. A krónikus betegségek fokozottan vetik fel a páciensek erkölcsi hozzáállásának kérdését. A hosszan tartó kezeléseket, a testi és lelki szenvedést, az életminőség csökkenését nem könnyű elviselni. Nem is kell ehhez feltétlenül különösen súlyos betegségekre gondolni. Az életmód, a táplálkozási szokások megváltoztatása, a folyamatos gyógyszerszedés, a mellékhatások elviselése, a vizsgálati és kezelési időpontok betartása jól kezelhető betegségek (pl. diabétesz) esetében is próbára teszi az illető beteg türelmét és kitartását. Swift és munkatársai (2002) idült ízületi kopástól (oszteoartrózis) szenvedő páciensek helyzetét vizsgálták kifejezetten az arisztotelészi erényetika perspektívájából. Cikküket a következő szavakkal vezetik be: , Ez a tanulmány egy olyan kutatási program része, amely azt vizsgálja, milyen relevanciával bír egy bizonyos filozófiai elmélet, az erény-elmélet, a krónikus betegséggel élő páciensek tapasztalatára vonatkozóan? (474.) Kutatásuk három, így felfogott erény jelentőségének vizsgálatára tért ki: (1) körültekintő bölcsesség (prudencia); (2) hála és jóakarat; (3) önmagunk értékessége. Dekker, Uerz és Wils (2005) végstádiumú vesebetegek csoportjában vizsgált hasonló jelenségeket, szintén Arisztotelész erényetikai felfogásában megjelenő egyéni erények vonatkozásában. A szerzők interjúkat készítettek a betegekkel, majd azt elemezték, hogy narratív beszámolóik mely erényekkel hozhatók leginkább összefüggésbe. Ezek a következők voltak: kitartäs, elfogadäs, kiegyensülyozottsäg, valösägerzet, tisztänlátás, közösségi érzés, életkedv, boldogság, hála, remény, jellem, felelősség, példakövetés, hit, stb. Bár az antik erényetikai hagyomány az egyéni erkölcsi tulajdonságokra helyezi a hangsúlyt, ezt minden esetben úgy értelmezi, hogy az ember sajátos módon társas lény, így az erényei is társas környezetben érvényesülnek. Ahogy a betegség sem kizárólag az egyes személyt érinti, hanem társas környezetét, családját, barátait, munkatársait, illetve a gyógyításában, ápolásában részt vevő többi embert (Olson 2019), úgy a betegséggel összefüggésbe hozható erények is figyelembe veszik más emberek szempontjait is. Az erényes beteg nem csupán saját helyzetével, betegségével, életminőségével kapcsolatban mutat erkölcsi helytállást, hanem másokra is tekintettel van. Ez nem azt jelenti, hogy saját érdekeit másokénak rendeli alá, inkább