tenni. A krónikus betegségek fokozottan vetik fel a páciensek erköl¬
csi hozzáállásának kérdését. A hosszan tartó kezeléseket, a testi és
lelki szenvedést, az életminőség csökkenését nem könnyű elviselni.
Nem is kell ehhez feltétlenül különösen súlyos betegségekre gondol¬
ni. Az életmód, a táplálkozási szokások megváltoztatása, a folyamatos
gyógyszerszedés, a mellékhatások elviselése, a vizsgálati és kezelési
időpontok betartása jól kezelhető betegségek (pl. diabétesz) esetében
is próbára teszi az illető beteg türelmét és kitartását.
Swift és munkatársai (2002) idült ízületi kopástól (oszteoartrózis)
szenvedő páciensek helyzetét vizsgálták kifejezetten az arisztotelészi
erényetika perspektívájából. Cikküket a következő szavakkal vezetik
be: , Ez a tanulmány egy olyan kutatási program része, amely azt
vizsgálja, milyen relevanciával bír egy bizonyos filozófiai elmélet, az
erény-elmélet, a krónikus betegséggel élő páciensek tapasztalatára
vonatkozóan? (474.) Kutatásuk három, így felfogott erény jelentősé¬
gének vizsgálatára tért ki: (1) körültekintő bölcsesség (prudencia);
(2) hála és jóakarat; (3) önmagunk értékessége. Dekker, Uerz és Wils
(2005) végstádiumú vesebetegek csoportjában vizsgált hasonló je¬
lenségeket, szintén Arisztotelész erényetikai felfogásában megjelenő
egyéni erények vonatkozásában. A szerzők interjúkat készítettek a
betegekkel, majd azt elemezték, hogy narratív beszámolóik mely
erényekkel hozhatók leginkább összefüggésbe. Ezek a következők
voltak: kitartäs, elfogadäs, kiegyensülyozottsäg, valösägerzet, tisztän¬
látás, közösségi érzés, életkedv, boldogság, hála, remény, jellem, fe¬
lelősség, példakövetés, hit, stb.
Bár az antik erényetikai hagyomány az egyéni erkölcsi tulajdon¬
ságokra helyezi a hangsúlyt, ezt minden esetben úgy értelmezi, hogy
az ember sajátos módon társas lény, így az erényei is társas környe¬
zetben érvényesülnek. Ahogy a betegség sem kizárólag az egyes sze¬
mélyt érinti, hanem társas környezetét, családját, barátait, munka¬
társait, illetve a gyógyításában, ápolásában részt vevő többi embert
(Olson 2019), úgy a betegséggel összefüggésbe hozható erények is
figyelembe veszik más emberek szempontjait is. Az erényes beteg
nem csupán saját helyzetével, betegségével, életminőségével kapcso¬
latban mutat erkölcsi helytállást, hanem másokra is tekintettel van.
Ez nem azt jelenti, hogy saját érdekeit másokénak rendeli alá, inkább