Page 77 [77]
IV. Hogyan hozunk döntéseket az életünk végéről? V 75
Jó halál, jó élet - a halál filozófiája
A halál mai filozófiájának egyik kulcskérdése a jó halál lehetősége,
ami az eutanázia fogalmában is megjelenik. A jó fogalma maga is
nagyon összetett. Jóról beszélhetünk esztétikai értelemben (például
egy étel vagy film lehet jó), funkcionális értelemben (, elromlott a
mosógépem, de már jó"), de utalhatunk rá etikai/erkölcsi értelemben
is, amikor egy adott döntés, cselekedet vagy életmód helyes. Az élet¬
végi kérdésekben is fontos tisztázni, hogy a jó melyik meghatározá¬
sából indulunk ki. A fájdalommentesség elérése más szempontokat
vet fel, mint az erkölcsileg helyes döntések meghozatala.
A jó halál fogalma is bonyolult. Scarre (2012) különbséget tesz a
jó halál (good death) és a megfelelő meghalás (dying well) fogalmai
között, amely distinkció az eutanázia filozófiai értelmezésében is a
segítségünkre lehet. A jó halál esetében nem arra utalunk, hogy má¬
soknak jó lehet-e egy adott személy halott volta, hanem arra, hogy
egy még élő embernek lehet-e jobb a halál állapota, mint az élet.
Rögtön érezzük, hogy egy nagyon fogós filozófiai kérdéssel nézünk
szembe. Mert mit is jelent az, hogy valami, egy adott állapot valaki
számára jó vagy jobb? Általában azt, hogy a helyzetet megélő személy
számára valamiféle örömöt, a szenvedések csökkenését vagy más
előnyt jelent. Azonban a halott számára nincs jó és rossz, öröm és
szenvedés, pont abból kifolyólag, hogy nem létezik a jó és rossz ta¬
pasztalatát megélő szubjektum. Hétköznapi filozófiai vagy etikai in¬
tuícióink gyakran erősítenek bennünk olyan érzést, hogy egy nagyon
beteg, fájdalmak és szenvedések közepette élő, végstádiumú beteg
számára jobb lenne meghalni. Vagy egy nagyon súlyos, élettel össze¬
egyeztethetetlen rendellenességekkel született gyermek esetében azt,
hogy talán , jobb lett volna neki, ha meg sem születik" Ezek az intui¬
ciók azonban nem tudnak számot vetni azzal a kérdéssel, hogy mit
is értünk pontosan azalatt, hogy jobb lenne vagy jobb lett volna nekik,
ha meghalnak vagy meg sem születnek.
Ehhez kapcsolódó metafizikai kérdést vet fel a ma leginkább David
Benatar filozófus munkáiban megjelenő antinatalista (születésellenes)
pozíció, ami azt állítja, hogy mivel az élet inkább szenvedés, mint
öröm, az utilitarista elmélet értelmében arra a következtetésre kell