Page 33 [33]
III. Az emberi méltóság tisztelete és az életvegi döntések \ 31
lyette. Vannak, akik beszélnek kényszer-eutanáziáról is (amely cse¬
lekmény elutasításáról morális konszenzus van), amikor a beteget
úgy részesítik eutanáziában, hogy bár akaratnyilvánításra képes ál¬
lapotban van, nem kérik beleegyezését, vagy megkérdezik a beteget,
aki elutasítja az eutanáziát, de azt ennek ellenére végrehajtják (Kovács
1999, 404-405).
A kényszer-eutanázia meglehetősen problémás fogalom. Mondhat¬
juk ugyan, hogy a cselekvés végrehajtója ekkor a beteg érdekében
cselekszik, bár nyilvánvalóan a vélt érdeke alapján (tehát aszerint, amit
ő a beteg érdekének gondol). Azonban kérdéses, hogy a beteg érde¬
kéről szó lehet-e egyáltalán, hiszen a beteg akaratáról a cselekvő nem
bizonyosodik meg, vagy éppen azzal ellentétesen cselekszik, és itt
olyan súlyú döntésről van szó, amely esetben az akaratnyilvánításra
képes beteg akarata nem hagyható figyelmen kívül. A Fekete Angyal¬
ügyben egy 2001-ben letartóztatott magyar ápolónő számos beteg
halálához járult hozzá a Nyírő Gyula Kórházban, mert nem bírta
nézni a szenvedéseiket. A betegek között voltak olyanok, akik képesek
voltak még arra, hogy kinyilvánítsák akaratukat, de F. Tímea nem
kérte a hozzájárulásukat. Nem egyértelmű, hogy hány elhalálozott
beteg volt érintett ebben az ügyben: az ápolónő beismerő vallomásá¬
ban negyven olyan esetet említett, amikor orvosi engedély nélkül adott
be injekciót betegeknek, akik ezt követően hamarosan meghaltak, de
később többször módosította a vallomását, és ennél kevesebb esetről
számolt be (a szakértői vizsgálatok szerint sem járulhatott hozzá eny¬
nyi beteg halálához). Volt, amikor tagadta a cselekmények elkövetését.
Kérdés persze az is, hogy F. Tímea a betegek szenvedését akarta-e
csökkenteni a beadott szerekkel, tudva azt, hogy ezzel siettetheti a
betegek halálát is (ez az ún. aktív indirekt halálba segítés, amiről szin¬
tén vita van, hogy eutanáziának minősül-e vagy sem), vagy szándé¬
kosan a halál bekövetkezését akarta előidézni. Ez esetről esetre is
változhatott. Az ítélet szerint volt, akinek kálium injekciót adott be,
amely azonnali halált okozott, másoknak morfiumot, amely halálhoz
is vezethetett, de használt olyan szereket is, amelyek beadása és a
halál bekövetkezése között nem volt bizonyítható az ok-okozati kap¬
csolat. Az első fokon eljáró bíróság F. Tímeát emberölés bűntettében,
több emberen elkövetett emberölés kísérletében és foglalkozás körében