Page 122 [122]
120 / 3. ANŐK TESTÉNEK ÉS SZEXUALITASANAK MEDIKALIZACIOJA
fentebb megadott 15%-os értéktartomanyat meghaladja, nem ered¬
ményezi az anyai és magzati paraméternek további javulását (WHO
2015, 2). Ennek tükrében megállapítható, hogy a tartósan magas
császármetszési statisztikák sokkal inkább szociokulturális okokra,
semmint a szülészeti ellátás eredményeinek evidencia alapú ténye¬
zőire vezethetők vissza (WHO 2015, 4). Magyarországon 2023-ban
40,999-volt a császármetszések aránya a Nemzeti Egészségbiztosítási
Alapkezelő (NEAK) adatai alapján (NEAK 2023). Ennek kontraszt¬
jaként számos állam említhető, amelyek az alacsony anyai és magza¬
ti morbiditás és mortalitási statisztikák ellenére a császármetszések
arányát is tartósan alacsonyan tudja tartani. Ilyen pl. Izrael (14,390),
Izland (14,3%) és Hollandia (15,2%) is (Statista 2024).
A WHO statisztikák szerint az alacsony rizikóbesorolású nők
morbiditása és mortalitása a hüvelyi szüléssel szemben ötször ma¬
gasabb császármetszéses esetén. A császármetszés anyára vetített
előnyei között megemlítendő, hogy a középsúlyos és súlyos vizelet¬
tartási inkontinencia előfordulási gyakorisága 590-kal alacsonyabb a
hüvelyi szüléssel összehasonlítva. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy
húsz császármetszés elvégzése által elkerülhető egy középsúlyos-súlyos
inkontinencia mellékhatása. A két szülési alternatíva közötti kár-ha¬
szon-mérlegelést tovább árnyalja, hogy azokban az országokban, ahol
magasabb a császármetszések aránya, ott a magzati morbiditás és
mortalitás is magasabb, főként a pulmonáris mellékhatások miatt
(Kotaska 2015, 8-9). A szakirodalom a császármetszéshez kapcso¬
lódóan a gyermekkor egészére nézve is számos veszteséget említ: a
szülőcsatornán való áthaladás és a bőr-bőr kontaktus során a szülő
nő és az újszülött az anya mikrobiomja révén imnmunológiailag szim¬
biózisba kerülnek egymással, amely a gyermek későbbi életére nézve
protektív erejű. A császármetszés ennek a lehetőségétől megfosztja
az újszülöttet, aki más környezeti mikrobákkal kolonizálódik. Ennek
megítélést a CSM esetén rutinszerűen alkalmazott profilaktikus an¬
tibiotikum alkalmazás tovább árnyalja. Összességében elmondható,
hogy a hüvelyi szülést egy, a magzat számára biztosítható inmunizá¬
ciós folyamatnak is tekinthetjük, ami többek között preventív ténye¬
zőnek bizonyul az asztmatikus megbetegedésekkel és a az atópiás
dermatitis-szel (ekcéma) szemben is (Kotaska 2015). A császármetszés