Aller au contenu principal
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu
S'identifierS'inscrire
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Aperçu
022_000127/0000

A férfi és női testek medikalizációja

  • Aperçu
  • PDF
  • Afficher les métadonnées
  • Afficher le lien permanent
Auteur
Tari Gergely
Title (EN)
The Medicalization of Male and Female Bodies
Field of science
Etika, moralitás, bioetika / Ethics and morality, bioethics (12958), Filozófia, etika és vallástudományok / Philosophy, Ethics and Religion (13030)
Series
A bioetika kérdései
Type of publication
monográfia
022_000127/0113
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Page 114 [114]
  • Aperçu
  • Afficher le lien permanent
  • JPG
  • TIFF
  • Précédente
  • Suivant
022_000127/0113

OCR

112 / 3.ANŐK TESTÉNEK ÉS SZEXUALITÁSÁNAK MEDIKALIZÁCIÓJA medikalizáció szempontjából is előnyös lehet, hiszen a vajúdó nők fajdalomérzékelésének normalizacidja altal a gyégyszeres fajdalomcsillapító eljárások iatrogén ártalmai is mérsékelhetőek (pl. elhúzódó vajúdás), valamint a fájdalom élménye beilleszthető lehet a gyermekkel való együtt-lét mások számára hozzáférhetetlen, itt-és-most jellegű ftenomenológiai tapasztalatába. A rendszeressé váló és erősödő fájdalom mindemellett a szülés olykor hektikus (az aktív szakaszban megfigyelhető átmeneti fájásritkulás/gyengülés) kauzális láncolatába is illeszkedik, hiszen előrejelzi a folyamat progresszióját. 3.12. A SZÜLÉSZETI ELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE A REPRODUKTÍV AUTONÓMIA ÉS A MEDIKALIZÁCIÓ VONATKOZÁSÁBAN Sallay Viola és Martos Tamás a szülés medikalizációja kapcsán hangsúlyozzák, hogy korunkban a várandósság és a szülés meghatározó élménye, hogy az esemény az esetek majdnem száz százalékában az egészségügyi térben zajlik. Sallay felidézi C. Molnár Emma kutatását (1996), amiben a szerző rámutatott, hogy a szüléshez intézményesen társult félelmek sajnálatos módon aláássák a nők kompetenciaérzetét. C. Molnár vizsgálatában száz magyar várandóst kérdezett meg arról, hogy , véleménye, érzése szerint kire kell figyelnie a szülés folyamatában? Kire számíthat, ki segít majd neki?" A válaszadók az első helyre a szülész-nőgyógyász orvost tették, őt követte a szülésznő, harmadikként (ha erre készültek) a férj, majd a szülő nő önmagát csak az utolsó, vagyis negyedik helyen szerepeltette. Sallayék hangsúlyozzák, hogy a szülés eseményét mindezek tükrében sokan olyan folyamatként élik meg, melyben sematikusan előre kijelölhetőek az aktív és passzív résztvevők (ebből ugyancsak kiolvasható a férfi-női antinómia), vagyis azok, akik irányítanak és a kiszolgáltatottak, az eseménysorozatot elszenvedők (C. Molnár 1996, idézi Sallay et al., 2015). A társadalmi szocializáció ebben a konstellációban a reproduktív autonómiát, azaz a várandóssága, vajúdása és szülése során aktív döntéshozatali minőségben jelen lenni akaró és tudó nők számát szükségtelenül visszavetheti.

structurelles

Custom

Image Metadata

Largeur de l'image
1595 px
Hauteur de l'image
2422 px
Résolution de l'image
300 px/inch
Taille du fichier d'origine
995.73 KB
Lien permanent vers jpg
022_000127/0113.jpg
Lien permanent vers OCR
022_000127/0113.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

S'identifierS'inscrire

Connexion utilisateur

eduId Login
J'ai oublié mon mot de passe
  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu