Oldal 101 [101]
OCR
3.8. A női szexuális diszfunkciók kortárs megítélése 1 99 amelynek szponzorációjában gyógyszercégek is részt vettek; ezt az American Psychiatric Association (APA) a nők szexuális egészségével kapcsolatos reflexivitásra való törekvésként értelmezte. Ennek a folyamatnak, mint azt a szerzők hangsúlyozták, inherens részét képezték a női nemiség kontextualitását megteremtő szociokulturális tényezők is. A szerzők amellett érveltek, hogy a gyógyszercégek szponzorációja a XXI. században megkerülhetetlen sarokköve a biomedicina diagnosztikai és kuratív irányzatainak fejlesztéséhez, és nélkülük még a patomechanizmus feltárására irányuló kutatási projektek sem valósulhatnának meg (Basson - Leiblum 2003, 658). Moynihan kritikája lezárásaként egy olyan definíciós alternatívát is idézett, amelynek klinikai alkalmazása az ő megítélése szerint is alkalmas lehet a farmakolizáció káros hatásainak mérséklésére. Ellyn Kaschak, a nők szubjektivitását előtérbe helyező meghatározása alapján a szexuális probléma nem más, mint , a szexuális élményekhez érzelmi, fizikális, párkapcsolati téren fűződő elégedetlenség" amely az okok négy kategóriája által figyelembe veszi: (1) a szociokulturális vagy politikai-gazdasági; (2) a párkapcsolati; (3) a pszichológiai (4) és végül, az orvosi háttértényezőket is (Kaschak - Tiefer 2001, 70 idézi Moynihan 2005, 47). Mára azt láthatjuk, hogy a klasszifikációs rendszerek konceptuális kereteik közé nagyrészt beépítették a szexuális diszfunkciókkal kapcsolatban megfogalmazott főbb kritikákat. A DSM-V hangsúlyozza, hogy a diagnoszta kötelessége figyelembe venni az anamnézis felvételekor azt a tényt, hogy a vele szemben ülő egyént meghatározza a szociokulturális környezet, amelyből érkezett. Azokban a társadalmakban azonban, amelyekben a férfiak hierarchiai pozíciója észrevétlenül áthatja a párválasztási, gyermekvállalási stb. kérdéseket, és a nő szubjektív élményvilágát is az androcentrizmus olvasatában értelmezi, ez a figyelmesség önmagában véve nem elegendő ahhoz, hogy az FSD medikalizációja arányos maradjon. A kulturális problémák felismerése nemcsak a pszichofarmakológiai ártalmak mérséklése érdekében szükséges, hanem a társadalmi változásokat támogató politikai szerepvállalás szükségességére való figyelemfelkeltés miatt is. A DSM szerzői külön figyelmeztetnek arra, hogy ha a tünetek oka a , szociálisan deviáns viselkedés (pl. politikai, vallási, szexu
