Oldal 100 [100]
OCR
98 / 3.A NŐK TESTÉNEK ÉS SZEXUALITASANAK MEDIKALIZACIOJA mint például a , szexuális diszfunkciók" mögött kimutatható pszichoszociális pozitív prediktorok (pl. a korábban szerzett negatív szexuális élmények és az általános jóllét hiánya) nem megfelelő súllyal jelentek meg. Bancroft nem vonja kétségbe, hogy a nők között előfordulnak olyanok, akik maladaptív gátlási mechanizmusokkal találják szembe magukat, melyek súlyos mértékben akadályozzák őket a számukra kielégítő szexuális élet folytatásában. Ezek a személyek a gyógyszeres intervenciókból potenciálisan profitálhatnak. Ebből kiindulva tehát a szakmaspecifikus kihívás a pszcihoszexuális eredmények helyes interpretációjából kiépíteni azt a diagnosztikus eszköztárat, mely alkalmas lehet a szexuális problémával élők között megtalálni azokat, akiknek elsődlegesen orvosi terápiára van szüksége. A szexualitás medikalizációjának is létezik tehát adekvát, arányos, ennél fogva etikailag elfogadható mértéke, amennyiben a klinikai kép diagnosztikus feltérképezése kellőképpen érzékenynek bizonyul, és a segítséget kérő személy számára a nem orvosi alternatívák alkalmazására nem, vagy csak kis hatékonysággal nyílik lehetőség. Az ilyen medikalizáció, ahogy azt a bevezető részben kifejtettem (lásd 1.2. fejezet), összhangban van a bioetika legalapvetőbb normáival, a , tégy jót" kötelezettséggel, amely az orvoslás Hippokratész óta velünk élő princípiuma. Richard Moynihan 2003-ban valóságos darázsfészekbe nyúlt, amikor a British Medical Journal (BMJ) hasábjain az FSD-t a betegségárusítás tipikus példájának nevezte. Közleményének attitűdjét már az alcímben felvetett kérdés ,, Az új zavart a kielégítetlen igények kielégitésére, vagy új gyógyszerek piacépítése céljából azonosították?" is jól tükrözte. A szerzőnek az FSD definíciójának megalkotásával kapcsolatos egyik legfőbb kifogása az volt, hogy ennek folyamatában szinte csak és kizárólag olyan gyógyszercégek és szervezetek vettek részt, amelyeknek nyilvánvaló piaci érdekeltségük volt kimutatható egy, a női szexuális diszfunkcióra specializált gyógyszer kifejlesztésében (pl. a Viagra forgalmazója, a Pfizer). A Moynihan által kritizált Rosmary Basson és Sandra Leiblum pszichiáter páros a BMJ következő lapszámában közölt válaszlevelében kikérte magának, hogy , új mentális zavart" hozott volna létre. Az FSD, diagnosztikai hátterét megalapozandó, 1997 és 2002 között lebonyolított hét olyan kongresszust,
