Oldal 82 [82]
OCR
80 / 3.ANŐK TESTÉNEK ÉS SZEXUALITASANAK MEDIKALIZACIOJA medikalizäciés kudarc, hiszen a szomatizälé és stigmatizälé narrativäkat a pszichoanalizis térnyerésével a n6iség emancipatorikus küzdelmének kedvezőbb diskurzusa váltotta fel. Bár sok rokon tulajdonság felfedezhető a patologizáló biomedicinális és a pszichoanalitikus nyelvezetben, a betegségről szóló diskurzus integrálta annak alanyát, a nőt is. Bánfalvi ezt felismerve rámutat a pszichoanalízis , kétarcúságára": ,a nőiség modern medikalizációjának résztvevője, de egyben a hisztériával kapcsolatos emancipatorikus törekvéseknek pártolója is. A női test medikalizációs folyamatainak intézményes szereplője, de a medikalizáció kritikájának is egyik legfontosabb narratíváját kínálja" (Bánfalvi 2013, 43). A Freudnál kimutatható emancipációs törekvéseket többek között a libidóról tett megállapítása is tükrözi, miszerint az , végleges helyzetet foglalt el, [...] hiányoznak a további fejlődés útjai [...] mintha a nőiséget kialakító nehéz fejlődés az egyén minden lehetőségét kimerítette volna" (Freud 1993, 151 idézi Borgos 2017, 23). Freud ezen gondolatát olvasva, mintha Foucault szexuális szubjektuma tárulna elénk, akinek nemiségénél nem lehet elemibb megállapítást tenni, hiszen minden csak ennek az egyén velejéig hatoló természetnek alárendelve nyerhet értelmet. Borgos Anna Freud nőiség képével összefüggésben rámutat arra, hogy a fenti idézet szimbolikus értelemben tekinthető a patriarchális társadalmakban rögzült igazságtalanságnak és az androcentrizmus elnyomó normalizációjának felismeréseként is. Ennek eredménye, hogy ténylegesen a modernitásra jellemző szerepelvárások vezetnek el a nő kimerültségéhez, nem pedig a nőiségnek (female) a pszichoszexuális és biológiai prediszpozíciói (Borgos 2017, 23). Ennél azonban jellemzőbb a Freud érdemeit árnyaló feminista kritika. A bírálat tárgya, hogy Freud sosem tudott igazán elszakadni a nyugati filozófia szomatizált nőképétől, amelynek conditio humana-ja, hogy szexualitásába zárva létezik. Mi is ennek tükrében a nő? (1) A férfi Szubjektumhoz viszonyítva objektum, vagyis , A Másik"; (2) A faj biológiai terheit (menstruáció, várandósság, szülés, szoptatás stb.) magán hordó rabszolga. Az első és második pont azonban mindig csak és kizárólag adott történelmi-társadalmi realitás tükrében értelmezhető (Joó 2003, 45-47). Ez a radikälis teridöbeliseg különös sajátosságot kölcsönöz A második nem című kötetnek. Ez az
