OCR Output

2.7. A szexuális funkciók élethosszig tartó megőrzésének normalizációja 1 43

tilis diszfunkciö történeti hátterének árnyaltabb leirasat adja Jyoti
Shah. Az ő értelmezésében az impotencia voltaképpen már a legősibb
dokumentumok szerint is per definitionem orvosi problémának szá¬
mitott, ezért a potenciaproblémak narrativajaban a kezdetektdl fog¬
va meghatározó volt az orvosi nyelvezet, diagnosztikus és terápiás
arzenál, így mindvégig a medikalizált életterületek közé tartozott
(Shah 2002, 433). Az élettudományos keretezés önmagában azonban
értéksemleges, az orvosi nyelvezetű és eszköztárú tényleírások miatt
az impotenciáról szóló diskurzus nem társítható automatikusan a
medikalizáció határátlépő (over-medicalization) irányzatához. Ennek
elsődleges oka, hogy az impotencia mint a hüvelyi behatolásra alkal¬
matlan erekció, önmagában véve nem zárta ki az aktív szexuális élet
folytatását, mivel a szexuális kultúra az intimitásnak igen tág spektru¬
mát ismerte el.

Az impotencia etimológiailag egy igen beszédes, latin eredetű szó,
amely tükörfordításban az erő hiányát jelenti. A fogalmat elsőként a
XV. századi angol költő, Ihomas Hoccleve (1370-1454) használta
1420-ban. Ebben az időben azimpotencia kifejezés nem kapcsolódott
szorosan a szexuális diszfunkciókhoz. A szó a hatalom akarásával
összefüggésben volt használatos, amely ezáltal sokkal elvontabb módon
kapcsolódott a maszkulinitáshoz fűződő elvárásokhoz, per definiti¬
onem annak hiányához. A terminusnak szűkebb, a szexuális funkció¬
vesztéshez fűződő értelmezése 1655 előtt nem kimutatható. Forduló¬
pontot Ihomas Fuller (1608-1661) történész szóhasználata jelentett,
aki végérvényesen meghonosította az impotenciának kizárólagosan
a szexuális diszfunkcióhoz kötött etiológiáját (Shah 2002, 433).

A potenciaproblémákról szóló szöveghelyek az írott történelem
szinte minden időszakában kimutathatóak. Conradnak és a Marshall
- Katz szerzöpärosnak az erektilis diszfunkcié medikalizacidjarol
szóló tézisei — legalábbis történeti vonatkozásukban - ezért kiegészí¬
tésre szorulnak. Figyelmen kívül hagyták ugyanis azt, hogy a szexu¬
ális egészség-betegség kérdéskörei szinte a kezdetektől fogva párhu¬
zamosan futottak, és sok helyütt merítkeztek az orvostudomány
narratíváiból. Az impotencia története bele van ágyazva az orvostu¬
domány történetébe. Ez a kiemelés, bár teljességgel magától értető¬
dőnek tűnik, ennek ellenére azért lényeges, mert rámutat arra, hogy