Page 30 [30]
28 / 2.A FÉRFIAK BIOLÓGIAI ÉS SZEXUÁLIS SAJÁTOSSÁGAINAK MEDIKALIZÁCIÓJA...
sokszínűség dekoncentrálta volna a XIX. századi hatalmat. Foucault
hangsúlyozza, hogy a zsidókeresztény szexuáletika óta a szexualitás
feltárulkozásának felügyeleti és diskurzus előállító eszköze válto¬
zatlanul a vallomás maradt. A szexualitásról szóló vallomástétel
technikái azonban a XVIII. és XIX. század fordulójára nemcsak a
szókészlet, hanem funkcionális és térbeli viszonyaikat tekintve is
jelentősen megváltoztak. A legszembetűnőbb változás a szexuális
magatartásról szóló nyelvi eszköztárban állt be. Az intézményesített
identitásteremtés az orvosi szomatizáló és pszichologizáló diskurzu¬
sával lassanként meghonosította, hogy a beszéd tárgyát (homo¬
szexuális tettek) magával a beszélővel (homoszexuális szubjektum)
azonosítsák. Foucault szubjektum- és hatalomértelmezésén keresztül
rávilágított, hogyan vált a vallomástétel eszköze egy nagyszabású iden¬
titáspolitika kiszolgálójává.
A nemi életről való kötelező vallomástétel a medikalizációt meg¬
előzően megfigyelhető szertartásos erejét Foucault az alábbi módon
foglalja össze. , A vallomás olyan nyelvi szertartás, amelyben a meg¬
nyilatkozó alany azonos a megnyilatkozás tárgyával;" olyan szertar¬
tás, amely egy hatalmi viszonyban teljesedik ki, mivel a vallomáste¬
vőnek nélkülözhetetlenül szüksége van egy társ (legalábbis virtuális)
jelenlétére; ez a vallomást megkövetelő fórum képviselője — kénysze¬
rít, értékel, ítél és büntet, feloldoz és megbékít" (Foucault 1999,
63). A vallomástétel etikai dimenziója kettős, ugyanis jelentősége
egyrészt az identitásképzésben, másrészt szakrális, feloldozo-üidvüzité
erejében van. A gyónás identitásképző technikáját első sorban az
egyénnek, mint szexuális szubjektumnak a vallomásában megjelenő,
normálisként és abnormálisként dekódolt viselkedésjegyek irányítják.
Amellett, hogy az egyén a vallomástételi kötelezettségének eleget téve
identitásának velejéről nyilatkozik meg, a befogadó (gyóntató) reak¬
ciója által egy ültő helyében feloldozásban is részesülhet, amely a
»beszédre-bujtogatas” fontos motivacidjaként is szolgalt.
A medikalizáció identitáspolitikája azonban másként működik.
Bár a szexualitásról szóló tudományos diskurzus továbbra is a nor¬
malitás és abnormalitás, helyes és helytelen, egészséges és deviáns
10 A szerző kiemelése.