Page 28 [28]
26 / 2. A FÉRFIAK BIOLÓGIAI ÉS SZEXUÁLIS SAJÁTOSSÁGAINAK MEDIKALIZÁCIÓJA...
megkerülhetetlen életjelenségek voltak Foucault számára annak a
tézisnek az igazolásához, miszerint a nyugati kultúrákban a szexu¬
alitás a szubjektivitás alapjául szolgált, és életben tartotta a hatalom
önigazoló-önteremtő mechanizmusát. A következőkben vizsgáljuk
meg azt a folyamatot, hogyan vált a homoszexualitás a rólunk szóló
episztemikus tudás tárgyává." Ennek megértéséhez segítségünkre
szolgál Foucault azon tézise, miszerint a diszkurzív hatalom a szub¬
jektum szexualitásában nem csak és kizárólag a , bűnös szokásokat"
ismerte fel, hanem az embertípusokat is.
Foucault archeológiai-történeti elemzése lenyűgöző precizitással
tette tárgyává a homoszexualitás medikalizációját. A szerző a szexu¬
ális perverziókról szóló szövegek között elmélyedve legkorábban
Westphal 1870-ben megjelent cikkében találta meg a , bűnös cseleke¬
det bűnös természetté" formálásának aktusát. , A homoszexualitás
ugyanis, ne feledjük, csak attól fogva lett pszichológiai, pszichiátriai
és orvosi kategória, hogy már nem a szexuális kapcsolat egyik típu¬
sának tartották, hanem inkább a szexuális érzékenység speciális for¬
máját, a férfiasság és nőiesség sajátos keverékét látták benne" (Foucault
1999, 46).
Foucault A gyönyörök gyakorlása című művében, azon belül is az
s Erotika" című fejezetben értelmezi a görög antikvitás , fiúszerelem¬
hez" kapcsolódó koncepcióit (Foucault 2019, 191-239). Meglehe¬
tősen kevés antik szöveg maradt fenn, mely az azonos nemű szemé¬
lyek közötti élvezeti formákról írt volna. Ami viszont fellelhető,
nagyrészt a szókratészi és platóni korpuszhoz kapcsolódik, így a
szerző is ezeket elemezve fogalmazza meg téziseit. Ezek közülis talán
az egyik legfontosabbat Xenophón Lakomájának az elemzésén ke¬
resztül fejti ki: a modernitással ellentétben a nők és férfiak szexuális
aktusba való bevonását a görögök nem identitásteremtésként vagy
értékválasztásként értelmezték. A történetben szereplő Autolükosz¬
§ Az episztémé fogalma Foucault narrativajaban egy jól körülhatárolt téridőbeli
alakzatnak a tudományait jelenti, episztemológiai gyakorlatból konstruált mát¬
rixként értelmezendő.
" Foucault, 1999, 46. Akarcsak Platon idején, amikor is a ,,férfiszerelem” prob¬
lémájának forrása szinte kizárólag a férfi feminin, passzív viselkedési sajatos¬
ságaihoz társult (A dőlt betűs kiemelés a szerzőtől).